Báb (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Báb (Báb)
Báb templom 3.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Nyitrai
Turisztikai régió Nyitrai
Rang község
Polgármester Peter Nemeček
Népesség
Teljes népesség 1035 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 150 m
Terület 20,09 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Báb (Szlovákia)
Báb
Báb
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 18′ 37″, k. h. 17° 52′ 07″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 37″, k. h. 17° 52′ 07″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Báb (szlovákul: Báb, németül Baab) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban, Nyitrától 16 km-re nyugatra. Kis- és Nagybáb egyesítése.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén a bronzkori csekei kultúra települése állt. Nagybáb első írásos említése 1156-ból származik "Bab" néven [2]. A későbbi forrásokban 1268-ban "terra Baab, villa que eciam Baab Vocatur", 1365-ben "Obaab" néven tűnik fel. Első említésekor már plébánája volt, a falut pedig a nyitrai vár udvarnokai lakták. 1268-ban még a nyitrai váruradalom része, később a nagyszombati Conchok szerezték meg. Ezután a Bene, Borcsányi, Dávid, Sándor és más nemes családok birtoka volt. Az 1559-es kánoni vizitáció alapján különböző nemesek voltak a temető nélküli templom kegyurai, de éveken át szabadon maradt. Adminisztrátora a semptei plébános volt.[3]

Nagy károkat szenvedett a török és kuruc harcok pusztításai során. 1715-ben szőlőskertje és 38 adózó háztartása volt. 1751-ben 78 család lakta. Birtokosai a Majthényi, Zichy és Eszterházy családok voltak. 1787-ben 90 házában 445 lakos élt. 1828-ban 57 háza volt 400 lakossal, akik főként mezőgazdaságból éltek.

Kisbábot 1365-ben említik először. "Wybaab" alakban. 1788-tól vásártartási joga volt, birtokosai Nagybábéval egyezőek voltak. 1787-ben 111 házában 528 lakos élt. 1828-ban 71 háza volt 496 lakossal, akik mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. - 20. században a Shey család birtoka volt.

Vályi András szerint "Kis Báb. Tót falu Nyitra Vármegyében, birtokos Ura Majthényi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nyitra Városától más fél mértföldnyire. Határja középszerű, fája tűzre szűken, tágas, és termékeny szőlei vagynak, legelője elég, malma helyben, piatzozása egy órányira Galgótzon; a’ második Osztályba tétettetett." [4] "Nagy Báb. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Gróf Zichy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az előbbeninek szomszédságában, tulajdonságai mint Kis Bábnak; második Osztálybéli." [4]

Fényes Elek szerint "Báb (Kis), tót falu, Nyitra vgyében, Ujlakhoz 1/2 órányira: 312 kath., 3 evang., 156 zsidó lak. – Van benne: kath. paroch. templom, synagoga, kastély és kert. Határa dombos és termékeny; rétei szépek; erdeje s malma van. F. u. gr. Sándor. Ut. p. Szered. " [5] "Báb (Nagy), tót falu, Nyitra vármegyében, Kis-Bábbal együtt van, s határa is egyforma. Számlál 340 kath., 20 zsidó lak. F. u. gr. Zichy. " [5]

A trianoni békeszerződésig mindkét település Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott, ezután Csehszlovákia része lett. Később is megőrizte mezőgazdasági jellegét, 1958-ban alakult földműves szövetkezete.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kisbáb és Nagybáb eredendően magyar faluk voltak, őshonos lakosságuk azonban a török korban jelentősen megfogyatkozott. A 18. század kezdetétől betelepülő szláv népesség azután nagyrészt magába olvasztotta magyar lakosságát.

1910-ben Kisbábnak 681 lakosából 570 szlovák, 45 német, 24 magyar és 42 egyéb nemzetiségű volt, míg Nagybábnak 792 lakosából 692 szlovák, 75 magyar és 25 német volt.

2001-ben Báb 957 lakosából 943 szlovák volt.

2011-ben 1035 lakosából 1002 szlovák, 9 cseh, 4 magyar, 2 bolgár és 13 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Imre herceg tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1721-ben épült a korábbi templom helyén.
  • Szecessziós kastélya a 20. század elején épült.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1]
  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján
  3. Vojtech Bucko 1939: Reformné hnutie v arcibiskupstve ostrihomskom do r. 1564. Bratislava, 166.
  4. ^ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. ^ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. A 2011-es népszámlálás eredményei.
  7. Tóth László (szerk.): Szlovákiai magyar írók arcképcsarnoka, SZMIT, 2009

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Báb (település) témájú médiaállományokat.