Dávid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Dávid [1] héber eredetű férfinév, jelentése bizonytalan, esetleg: kedvelt, szeretett, ill. apai részről testvér[2], más vélemény szerint egyesítő.[3] Istenszerető jelentése is elterjedt. Ez főleg Dávid királyhoz köthető.


Rokon nevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dakó [1]: régi magyar személynév, valószínűleg a Dávid régi becéző formája.[2]
  • Dókus [1]: a Dávid és a Domokos régi magyar beceneve.[4]
  • Dózsa [1]: a Dávid régi magyar beceneve.[4]

Gyakorisága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dávid név a középkorban szinte nem is volt használt, 1967-ben is csak 7-en kapták ezt a nevet, a 80-as években már a 22. leggyakoribb férfinév volt.[3] Az 1980-as, 1990-es években a Dávid igen gyakorivá vált, a Dakó, Dókus és Dózsa szórványos név volt, a 2000-es években a Dávid a 3-6. leggyakoribb férfinév, a többi nem szerepel az első százban.[2][5][6]

Névnapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dávid, Dakó, Dókus, Dózsa

Híres Dávidok, Dakók, Dókusok és Dózsák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külföldiek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb Dávidok, Dakók, Dókusok és Dózsák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezetéknévként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maga a Dávid név, és a belőle képzett Dakó, Dósa, Dása, Dózsa és Dóka elterjedt családnévként is.[3]

A művészetekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Földrajzi névként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dávidháza, Vas megyei település
  • Dávid-hegy, Mór belterületétől dél-délkeletre lévő hegy
  • Dávod, Bács-Kiskun megyei település
  • Dávidvágása, település Szlovákiában
  • Dózsaváros, Veszprém városrésze

Szólások, hiedelmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • a teleholdban Dávid király hegedül: népi hiedelem[3]
  • Szent Dávid száradó kapcája: népi hiedelem, mely szerint a telehold foltjait hívják így[3]
  • Elhegedülte azt már Szent Dávid: szólás egy olyan dologról, aminek a megvalósulásáról már lemondtak[3]
  • Elhegedülték rajta Szent Dávid nótáját: mondják egy olyan emberre, akit nagyon elvertek[3]
  • Szent Dávidné éneke: az egyházi énekkel szemben a világi dalokat hívták így, erre utal a Dávidné zsoltári és a Dávidné dudája kifejezés is, de így hívták a régi kollégiumi diákirodalomban a tréfás énekeket tartalmazó köteteket.[3]
  • Két részt húzott, mint Dávid a nyúlból: mondták annak, aki valamiből nem egy, hanem két részt kapott[3]
  • Hogy is szóljak Szent Dáviddal?: így szólnak rá arra, aki elkáromkodja magát[3]

A népnyelvben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • dávid a kékes színű, gömbölyű szemű szőlőfajta neve[3]
  • dávidfüttynek hívják a Tolna megyei Döbröközben a felesleges és nevetséges erőlködést.[3]

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
  2. ^ a b c d e f g Ladó-Bíró, 48. old.
  3. ^ a b c d e f g h i j k l Fercsik-Raátz, 96. old.
  4. ^ a b Ladó-Bíró, 49. old.
  5. Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
  6. http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php?k=statisztikai_adatok_lakossagi_legujsznevek_hu_archiv

Ajánlott irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó. ISBN 963 9036 250 (1997)