Kishind
| Kishind (Malé Chyndice) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Nyitrai |
| Turisztikai régió | Nyitramente |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1264 |
| Polgármester | Pavel Bystrický |
| Irányítószám | 951 54 |
| Körzethívószám | 037 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 380 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 48 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 188 m |
| Terület | 7,88 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kishind
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 18′ 12″, k. h. 18° 17′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kishind (más néven Felsőhind, szlovákul Malé Chyndice) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nyitrától 18 km-re keletre fekszik.
Története [szerkesztés]
1264-ben "Hind" alakban említik először mint királyi halászok települését. 1287-ben "Hymud" alakban említik. A 14. századtól Gímes várának tartozéka. 1411-ben már biztosan önálló falu, ekkor "Kyshind" alakban említi oklevél. 1545-ben halastó volt a községben, mely Kishindi Hieromin tulajdonában állt. 1584-ben kirabolta a falut a török, amely ekkor elnéptelenedett. 1664-ben Nyitra náhijébe tartozott és a török adóösszeírás szerint 23 háztartásában 30 fejadófizető személy lakott.[2] 1751-ben kuriális község 45 adózó és 19 kiváltságos családdal. A 17. és 19. század között főbb birtokosai a Bujník, Dezsericky és Sándor családok voltak. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1828-ban 70 házában 491 lakos élt.
Vályi András szerint "Nagy, és Kis Hind. Két tót faluk Bars Várm. földes Urai Berthóld, és több Urak, lakosaik katolikusok, fekszenek Verebélyhez fél mértföldnyire, szõleji vagynak, földgyeik, réttyeik meglehetõsek." [3]
Fényes Elek így ír a községről: "Hind (Nagy és Kis), két egymás mellett lévő magyar falu, Nyitra vmegyében, a Zsitva vize mellett: az első 284 kath., lak., kath. paroch. templommal; a második 451 kath., 80 zsidó lak. – Határuk róna s bő termékenységü; széna, nád elég. F. u. többen. Ut. p. Verebély."[4]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. 1992-ben Kishind és Nagyhind szétvált.
Demográfia [szerkesztés]
1910-ben 393, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 383 lakosából 370 szlovák volt.
2011-ben 380 lakosából 371 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 18. század végén épült későbarokk stílusban. Főoltára a 18. század elején készült későbarokk stílusú. 1994-ben a templomot bővítették és restaurálták.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Blaskovics, J.: Az újvári ejálet török adóösszeírásai. 1993 Pozsony.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés [1]
|
|||||
