Berencs
| Berencs (Branč) | |
| Berencsi utcakép | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Nyitrai |
| Turisztikai régió | Zoboralja |
| Rang | község |
| Polgármester | Eduard Guľka |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2174 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 157 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 137 m |
| Terület | 13,81 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 48° 13′, k. h. 18° 09′ | |
| é. sz. 48° 13′, k. h. 18° 09′ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Berencs (szlovákul Branč) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban, Nyitrától 12 km-re délkeletre, a Kis-Nyitra jobb partján. Nyitranagyfalu tartozik hozzá.
Tartalomjegyzék |
Története[szerkesztés]
Területén a kőkorszaktól fogva laktak emberek, erről az előkerült kőkori, bronzkori és a Nagymorva Birodalom korából származó leletek tanúskodnak. Az 1. és a 4. század közötti időszakban kvád település. A vidék egyik legősibb települése, 1156-ban Brencu néven említik először. Neve az ótörök Birinc, vagy a Berény személynévből ered. A 12. században már királyi birtok volt. Várát 1241-ben említik először, a 15. századig állt. A község a 17. – 18. században indult gyors fejlődésnek, amikor kedvező fekvése miatt városi kiváltságokat kapott.
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
Fényes Elek szerint "Berencs, m. v., Nyitra vgyében, a Nyitra jobb partján, Nyitrától délre 2 órányira: 713 kath. lakos, kath. paroch. templom. Határa első osztálybeli, s igen termékeny; rétei kétszer kaszálhatók; erdeje s szőlőhegye elég; jövedelmes vizimalom a Nyitra vizén. F. u. a nyitrai káptalan." [2]
Demográfia[szerkesztés]
1910-ben 910, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
2001-ben 2015 lakosából 1382 szlovák és 619 magyar volt.
2011-ben 2174 lakosából 1622 szlovák, 447 magyar, 16 cigány, 10 cseh, 2-2 ukrán és német, 1 lengyel és 74 ismeretlen nemzetiségű volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. században épült gótikus stílusban. A 18. században barokk stílusban építették át.
- A falu legmagasabb részén a szőlőhegyen Szent Cirill és Metód 1943-ban felavatott szobra látható.
- A falutól északra a Nyitra partján 13. századi erődítmény, Árkus várának maradványai láthatók.
- Nyitranagyfalui részén motorkerékpár múzeum található.
- Régészeti leletek:
- A kvád korszak régészeti leleteit többek között Pannonia-i származású római kerámiák gazdagítják.
Források[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
|||||

