Újlacska
| Újlacska (Malé Zálužie) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Nyitrai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1390 |
| Polgármester | Emília Strihová |
| Irányítószám | 951 24 |
| Körzethívószám | 037 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 270 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 46 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 160 m |
| Terület | 5,90 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Újlacska
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 26′ 12″, k. h. 17° 59′ 08″ | |
| Újlacska weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Újlacska (szlovákul Malé Zálužie, korábban Ujlaček) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. 2011-ben 270 lakosából 267 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nyitrától 17 km-re északnyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban emberi település volt. A mai település eredetét a 11 – 12. századra teszik, első írásos említése azonban csak 1390-ben történt "Kysvylak" néven. Nagytapolcsány várának uradalmához tartozott. 1533-ban Literátus János, a 17 - 18. században a Ghyczy és Prónay családok birtoka volt. 1598-ban felégette a török. 1715-ben 22 háztartása volt. 1720-ban szőlőskertje és 20 háztartása volt. 1751-ben malma és 51 háza volt. 1787-ben 39 házában 252 lakos élt. 1828-ben 38 háza és 260 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint " ÚJLACSKA. Nyitra Várm. földes Urai Géczy, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Alsó Kürthöz nem meszsze, mellynek filiája; határja meglehetõs." [2]
Fényes Elek szerint " Ujlacska, Nyitravm. tót falu, ut. p. Galgóczhoz 1 1/2 órányira: 66 kath., 187 evang.; 13 zsidó lak., vizimalommal. F. u. Ghyczy család." [3]
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Ujlacska, a Radosna-patak mellett, Assakürttől északra, 292 tót lakossal, kiknek több mint a fele ág. ev., a r. katholikusok száma 91, az izraelitáké 23. Postája Assakürt, táviró- és vasúti állomása Üzbég. 1390-ben Kis-Ujlak (Kysvylak) néven a tapolcsányi vár tartozéka volt. Későbbi földesurai a Ghyczyek és a Prónayak voltak." [4]
1910-ben 361, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig területe Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
2001-ben 270 lakosából 268 szlovák volt.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.
|
|||||
