Nyitrageszte
| Nyitrageszte (Hosťová) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Nyitrai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1232 |
| Polgármester | Gálová Alžbeta |
| Irányítószám | 951 02 |
| Körzethívószám | 037 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 368 fő (2004)[1] +/- |
| Népsűrűség | 518 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 195 m |
| Terület | 4,78 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nyitrageszte
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nyitrageszte (szlovákul Hosťová) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. 2001-ben 378 lakosából 312 magyar és 66 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nyitrától 9 km-re keletre fekszik.
[szerkesztés] Története
A község területén már az újkőkorban is éltek emberek, a lengyeli kultúra emberének emlékei kerültek itt elő. A Gesztei-patak felső folyása mentén a korai vaskorból (hallstatt) is találtak vaseszközöket. A késői vaskorból (latén) úgyszintén. A községtől keletre a patak feletti teraszon 1938-ban egy szláv település nyomait találták. A honfoglalás után a szláv települések közé egyre több magyar falu is ékelődött, melyeket főként a határőrző segédnépek laktak.
A mai települést 1232-ben Guesta néven említik először. 1274-ben Guezte néven szerepel. 1343-ban az Elefánthy nemzetség, később a bacskafalvi Bacskády, Babothy, gróf Cseszneky, Jeszenszky és Kelecsényi családok birtoka. 1533-ban Litterátus János és Hindy György voltak a birtokosai. A török a 16. század második felében hajtotta uralma alá a területet, a község 1570-ben már a hódoltsági terület szélén feküdt és a töröknek adózott. Ebben az időszakban a váltakozó császári és török uralom miatt a község kétszeresen is adózott és nehéz időket élt át. 1644. március 23-án a török a környező falvakkal együtt felégette, lakóit leöldösték, vagy rabságba hurcolták. A környék 1664-ben szabadult fel a török iga alól, de a kuruc harcok miatt lakói továbbra is sokat szenvedtek. 1715-ben 10 család lakta a községet. 1744-ben egy jégverés az egész termést tönkretette. 1752-ben az adóösszeírás szerint 20 jobbágy, 20 zsellér és 4 ház nélkuli zsellér család lakott a faluban. 1787-ben 49 házaban 290 lakos élt. 1828-ban 45 háza és 319 lakosa volt. 1849-ben a kolerajárványnak 26 áldozata volt a településen. 1863-ban 316 lakos élt a községben, lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "GESZTE. Magyar falu Nyitra Vármegyében, földes Urai Bacskády, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik Pogránynak szomszédságában, mellynek filiája, Nyitrához egy, és 1/4 mértföldnyire, fája tûzre, és épûletre, makk termõ erdeje elég, szõlö hegye termékeny, mellynek borait helyben könnyen eladhattyák, legelõje is elég, helyben jó módgya a’ kövek árúlására, piatza, malma közel, elsõ Osztálybéli. " [2]
Fényes Elek szerint "Geszthe, magyar falu, Nyitra vmegyében, Ghymestõl délre 1 mfldnyire: 340 kath. lak., kastéllyal, erdõvel, bortermesztéssel. F. u. többen. Ut. p. Nyitra." [3]
1910-ben 390, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. 1945 után magyar lakosságát kollektív háborús bűnösnek nyilvánították. Magyar tannyelvű iskolája csak 1950-ben nyílt meg újra.
A Magyar Királyi Szent László Lovagrend dícsérő oklevéllel tisztelte meg a községet 2009. július 31-én Nyitrán, a piaristák Szent László templomában megtartott ünnepi szentmisén, elismeréseként e településnek a magyar kultúra és hagyomány ápolásában, az ifjú nemzedéknek magyar önazonosságra, európai méltóságra és keresztény értékrendre valamint a más nemzetek iránti tiszteletre való nevelésében elért kimagasló eredményeiért.[4]
[szerkesztés] Nevezetességei
- A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1734 és 1736 között épült. Főoltára 1802-ben készült, tornyát 1834-ben építették. 1936-ban átépítették és bővítették. A templom melletti kőkereszt 1834-ben készült.
- A Nyitragesztei Női Éneklőcsoport 1970-ben alakult.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- Sándor, J. 2009: Zoboralja dióhéjban - Templomok, emlékek, emlékezés. Kolon.
- Fehér, S. 1997: Nyitrageszte monográfiája.
- ↑ sk.wikipedia.org
- ↑ Vályi András. Magyar Országnak leírása (1796)
- ↑ Fényes Elek. Magyarország Geographiai Szótára (1851)
- ↑ Dr. Nagy Lászlónak, a nyitrai Szent László emlékmisén 2009. július 31-én elhangzott köszöntő beszédének közreadása a Zoboralja információs és hírportálon.
|
|||||
