Bacskády család
A Bacskády család Nyitra vármegyei ősi család, mely az előnevét Bacskafalva helységről vette.
Történetük[szerkesztés]
A Divék nemzetség Mikói ágából erednek, állítólag Baska de Maithek (Hegyesmajtény) fiaitól Istvántól, Miklóstól és Jánostól származnak. Baska 1321 körül szerzett birtokot Bacskafalván. Fia Miklós (1330-1341) használta ezen előnevet.
Nyitra megyéből elterjedt a szomszéd Trencsén és Bars vármegyékbe is, valamint Nógrád vármegyébe. Többszörös rokonságban álltak az Ordódy családdal.
Nemespannon már az 1570-es török adóösszeírásban szerepel Bácska János és fia Tamás, illetve testvére István.[1] Ugyanekkor Ahán is szerepeltek Bácskai Imre és fiai Miklós és György.[2] 1589-ben szerepel egy Bacskády nevű Sáry Balázs nagycétényi plébánossal kapcsolatban.[3] 1594-es nemesi összeírásban és 1600-ban Bacskády Máté Mártonfalván szerepelt,[4] majd 1612-ben Verebélyen lakott.[5] 1611-ben Bacskády Ferenc tanúskodott Bakits Péter mellett, Révay Ferenc hűtlenségi perében felesége Forgách Zsuzsanna ellen.[6] Később 1613-ban Bacskády János fia Ferenc eladta nemespanni és kalászi birtokrészeit Kristóff Mihálynak és Ernyey Annának.[7] Valószínűleg ugyanezen Ferenc 1620-ban a verebélyi szék szolgabírójaként szerepel.[8] Özvegye Ferenczy Erzsébet 1652-ben, fiai Zsigmond, János és Sándor nevében örökösödési szerződést köt a Kereskényi családdal Kiskalászon, Mártonfalván, Oroszin, Pannon, Ürményben és Veszelén lévő birtokaikat illetően.[9] 1654-ben Alsó- és Felsőszőlősi birtokrészek ügyében említik a családot.[10] 1683-ban Bacskad András elesett a párkányi csatában.[11] 1696-ban id. Baczkadi Sándor szerepel a nagykéri nemesek között.[12] 1699-ben Valószínűleg az említett Bacskády Ferenc fia Sándor[13] kap újabb adományt Kollonich Lipót érsektől Nemespannon a Felső és Közép osztályban.[14] Sándor lányai Éva és Erzsébet hozzámentek a Pallya fivérekhez, akikhez a birtok is került. Ezen a jusson egy vendégfogadót is fenntartottak, amely azonban idővel tönkrement.[15] A rokonság révén a Dabis, Ferenczy, Huszár és Magyar családokat is érintő birtokügyi irataik is a Pallya családhoz kerültek.[16]
1600-ban Bacskády András, Miklós és Jaroszláv szerepelt Bacskafalván. Az 1754/55. évi országos nemesi összeíráskor Bars vármegyében Pál és János, Nyitra vármegyében János, Péter, Ferenc és József, illetve Trencsén vármegyében Péter fordultak elő a kétségtelen nemesek között. Nyitra vármegyétől 1830-ban Bacskády Imre Rádról kért nemesi bizonyítványt[17] és 1831-ben János kapott (kihirdették Nógrádban 1832, Rád).
Bacskafalvai Bacskády János és Tarnóczy Krisztina gyermekei Bálint, Miklós, János, Sándor és Klára 1785-ben fölosztották egymást közt bacskafalvai örökségüket.[17]
Birtokosok voltak többek között Bacskafalván, Galgagután, Gesztén,[18] Gímesen, Kisvezekényen, Nagyugrócon, Nemespannon, Stricén.[19]
Tőlük ered a Bacskafalvai Adamovsky és Kerek család.[20]
Címerüket és családfájukat Nagy Iván, Kempelen Béla, Siebmacher, Magyarország címereskönyve, Szluha Márton és Peter Keresteš is közölte.
Címereik[szerkesztés]
Kék pajzsban zöld halmon hátsó lábain álló medve, mellső lábaiban buzogányt tartva. Sisakdíszben növekvőn. Egyéb változatban a medve nyilat tart mancsában.
Kiemelkedő személyek[szerkesztés]
Többen hivatalt viseltek Nyitra és Bars vármegyében, és az országos kormányszékeknél is.
- Bacskády Benedek nyitrai alispán 1436-1446 között.
- Bacskády Miklós 1570-1572-ben Nyitra vármegye főszolgabírája.
- Bacskády Péter 1585-ben és Bacskády János 1897-1600 között Nyitra vármegyei esküdtek.
- Bacskády Ádám (?-1734. december[21] 25.[22]) 1719-ben Berencsen,[23] majd 1720-1725 között Nyitrán plébános, később nyitrai kanonok (1722-1734).[24] 1732-ben családjára vonatkozó középkori iratokat másoltatott.[25]
- Bacskády Ferenc (?-1765) 1731–1746 között Nyitra vármegye főügyésze, majd 1748-ban főjegyzője, 1750-ben követe, 1759-ben másod-, 1763-ban első alispán. Neje Gellért Franciska volt.
- Bacskády József 1740-ben főjegyző, később 1748-ban itélőmester lett.
- Bacskády Pál Bars vármegye főjegyzője 1741-ben, alispánja 1749-1766 között. 1741-ben és 1751-ben képviselte a megyét az országgyűlésen.
- Bacskády Károly (?-1781) Bars vármegye alispánja 1778-1781 között.[26]
- Bacskády János 1755-ben Bars vármegyében szolgabíró.
- Bacskády József 1751-ben ítélőmester.[27]
- Bacskády József 1781-ben másod-, 1790-ben első alispán és 1796-ban országgyűlési követ volt.
- Bacskády János 1780-ban királyi személynöki ítélőmester.
- Bacskády János kincstári ügyész Ungvárott, majd Tokajban 1787-ben és 1810-ben.
- Bacskády Sándor a kancelláriánál viselt hivatalt 1787-ben.
- Bacskády Bálint a testőrségnél volt 1810-ben őrnagyi ranggal.
- Bacskády János 1837-ben Nyitra vármegye esküdtje.[28]
- Bacskády Ignác táblabíró, Nyitrán viselt hivatalt a 19. században.
- Bacskády Miklós (1823-1893) Ignác fia, honvéd százados, földbirtokos[29]
- Bacskády Ágoston (1839-1904) pap, író.[30]
- Bačkády Martin (1978- ) szlovák teherautó-sofőr, a Autodoprava-Martin Bačkády alapítója
Kastélyaik[szerkesztés]
- Kisvezekényen később a Bottka család kúriája. A kápolnában kriptájuk is volt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Fekete, L. 1943: Az Esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Budapest[halott link], 65-66 No. 94 Pánja.
- ↑ Fekete i.m. 63, No. 86.
- ↑ Némethy 1894, 908.
- ↑ SNA, Archív Nitrianskeho biskupstva, Nitrianska kapitula, autenticté protokoly, No. 38, 1593, 786; No. 42, 1596-1597, 56, 117; Keresteš 2010, 17
- ↑ SNA, Archív Nitrianskeho biskupstva, Nitrianska kapitula, autenticté protokoly, No. 51, 1613, 9, 58; Keresteš 2010, 7.
- ↑ Sörös Pongrác 1901: Forgách Ferencz a bíboros. Századok 1901, 718-719; Deák Farkas 1885: Forgách Zsuzsánna 1582-1632, 50. jegyzet
- ↑ Keresteš/ Čisárik 2010, 7.
- ↑ ŠA Nitra, Ethey gyűjtemény, 10. doboz, No. 38; Családban marad I/1, 29-30. Archiválva 2013. december 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ SNA, Archív Nitrianskeho biskupstva, Nitrianska kapitula, autenticté protokoly, Prot. 77, 115.
- ↑ SNA, Archív Nitrianskeho biskupstva, Nitrianska kapitula, autenticté protokoly, Prot. 79, 121.
- ↑ MV SR - ŠA Nitra, fond Stolica Arcibiskupských Predialistov (SAP), Residua Fragmenta; Családban marad I/1, 13-15.
- ↑ ŠA Nitra, SAP, új rendezés 1. doboz
- ↑ ŠA Nitra, Rody a panstvá, Szánthó, 1. doboz, No. 8 genealógia
- ↑ PLE, Protocollaria L Kollonich, pag. 118-120, 169-172; Az Alsó osztályban egy keltezetlen összeírásban feltűnik János is (MV SR, ŠA Nitra, SAP 93a. doboz, No. 24; Csal. mar. II/1, 79).
- ↑ ŠA Nitra, SAP, 43. doboz, No. 442.
- ↑ ŠA Nitra, SAP, 40. doboz, No. 23.
- ↑ a b ŠA Nitra, Nobilitaria, II/45 Bacskády.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799. 2, 34.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799. 3, 285-286.
- ↑ Keresteš 2010, 7, 117.
- ↑ Róm. kat. anyakönyv Nyitra 1692-1741, 652/698. oldal
- ↑ Vagner József: Adalékok a nyitrai székeskáptalan történetéhez. 308; Vágner József 1902: Adatok a Nyitra-városi plebániák történetéhez. Nyitra, 80.
- ↑ 1840 Schematismus Venerabilis Cleri Dioecesis Nitriensis pro Anno MDCCCXL, 21, 140, 147; Magyar katolikus lexikon; Pintérová, B. (szerk.) 2006: Branč - Berencs 1156-2006. Budakeszi, 71 hibásan Bacskády Antalként.
- ↑ Nagy József 1864: Nyitra megye helyirása I/3. Komárom, 101, 116; Családban marad II/1, 103.
- ↑ Odescalchi Artúr - Ernyey József 1912: A Majthényiak és a Felvidék. Budapest, 95.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Bars vármegye, 397, 425.
- ↑ 1751/26. törvénycikk.
- ↑ ŠA Nitra, Nobilitaria, I/33 Bogyó.
- ↑ Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara
- ↑ Némethy, L. 1894: Series Parochiarum et Parochorum Archi-Dioecesis Strigoniensis. Strigonii, 474.
Források[szerkesztés]
- Vezekényi Bottka család levéltára.
- MOL, Boronkay család iratai. Említve Turul, 1928. 82. oldal
- Nyitra vm. lt. 42. T. 7. C. p.
- Pest vm. lt. polg. per. fasc. 21. Nr. 6.
- Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: I. kötet [Aaron - Benyovszky]. Pest: Friebeisz István. 1857. 82–83. o. ; Pótlékkötet 39. o.
- Kempelen Béla: Magyar nemes családok I, 202.
- Siebmacher, 24.
- HGD 1890: A Divék-nemzetség leszármazási és czímerkérdéséhez. Turul 1890/4.
- Csizmadia János 1905: A Bartakovich, Justh, Rudnay és Rudnyánszky családok és részben azok rokonsága. Késmárk.
- Kőszeghi, 18.
- Szluha Márton 2003: Nyitra vármegye nemes családjai I. Budapest.
- Keresteš, P. 2010: Lexikón erbov šľachty na Slovensku IV - Nitrianska stolica. Bratislava, 7.