Abaszállás
| Abaszállás (Lehota) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Nyitrai |
| Turisztikai régió | Nyitramente |
| Rang | község |
| Polgármester | Pavol Zaujec |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1825 fő (2005) +/- |
| Népsűrűség | 166 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 160 m |
| Terület | 11,00 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Abaszállás
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Abaszállás, (1899-ig Aba-Lehota, szlovákul Lehota) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nyitrai járásában, Nyitrától 7 km-re a Nyitra-Pozsony országút mellett. 2001-ben 1819 lakosából 1799 szlovák volt.[1]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A falu 1303-ban a soltészjog alapján keletkezett erdőirtással a Hont-Pázmány nembeli Aba nemzetség birtokán. A falu első bírája a soltész volt, az általa betelepítettek pedig 10 évre adómentességet kaptak. 1437-ben az Ocskay család szerezte meg. 1456-ban a galgóci uradalom részeként Lehotka néven említik először. Később Újlak, majd Aba-Lehota volt a neve a korabeli oklevelek szerint. 1575-ben birtokosa Elefánti Mihály irnokának adta. 1618-ban megtámadta és elpusztította a török. 1688-ban György esztergomi érsek a nyitrai egyháznak adta. 1694-ben Uzovics János birtoka lett, első kápolnáját is ők építették a 17. század végén. A 18. században különféle népekkel telepítették be és az Ocskayak csak nagy fáradtsággal tudták újra megszerezni egykori birtokukat. 1752-ben 130 család lakta. Temploma 1755-ben épült. 1775-ben Könyök-Lehota néven említik. 1812-ben 630 lakosa volt. Fényes Elek szerint "Lehota (Aba), tót falu, Nyitra vmegyében, a Nyitrától Pozsonyba vivő országutban: 753 kath., 6 zsidó lak. Földei dombosok, de meglehetős termékenyek; erdeje, szőlőhegye van, rétjei kétszer kaszálhatók; gyümölcse sok. F. u. örökös jus szerint az Ócskay familia, de most Kvassay nemzetség birja. Ut. posta Nyitra 1 mfld." [2]
Nyitra vármegye monográfiájában "Aba-Lehota kisközség, a Nyitravölgyben fekszik. Lakosainak száma 943. Anyanyelvük tót, vallásuk r. kath. Postája van, távirója és vasúti állomása Nyitra. 1453-ban mint a galgóczi vár tartozéka „Lehotka” név alatt szerepel. Temploma, melynek kegyura az Uzovits-család, 1755-ben épült. Az ottani „Szent kutacska”, melyhez a hivők Szűz Mária megjelenését fűzik, 1873 óta bucsujáró hely. Földesura az Ocskay-család volt." [3]
Az eredeti Aba-Lehota nevet az utótag lefordításával magyarosították a 20. század elején. 1920 előtt Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. 1910-ben 1160, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1991-ben 1867 lakosa volt.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1755-ben épült.
- Az út melletti Szűz Mária kápolna 16. századi.
[szerkesztés] Ismert emberek
- Lehotán született 1810. február 23-án Barsi József publicista, statisztikai és filozófiai író, az MTA levelező tagja.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=105503&settlement_name=
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||
