Zsitvaújfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsitvaújfalu (Nová Ves nad Žitavou)
Zsitvaújfalu templom 1.JPG
Zsitvaújfalu
Zsitvaújfalu címere
Zsitvaújfalu címere
Zsitvaújfalu zászlaja
Zsitvaújfalu zászlaja
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Nyitrai
Rang község
Első írásos említés 1355 (1229)
Polgármester Ing. Marta Danková
Irányítószám 951 51
Körzethívószám 037
Népesség
Teljes népesség 1333 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 131 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 152 m
Terület 10,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zsitvaújfalu  (Szlovákia)
Zsitvaújfalu
Zsitvaújfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 17′ 22″, k. h. 18° 19′ 25″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 22″, k. h. 18° 19′ 25″
Zsitvaújfalu weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zsitvaújfalu (szlovákul Nová Ves nad Žitavou) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyitrától 20 km-re keletre, a Zsitva jobb partján fekszik.

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zsitvaújfalun volt gólyafészek, azonban több éve nincs fészkelésről adat.[2]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a neolitikumban is éltek emberek. Az itteni régészeti feltárások 1938 nyarán kezdődtek meg és számos cserép és csontmaradványt találtak, melyek nagyrészt a Turócszentmártoni Szlovák Nemzeti Múzeumba kerültek. A leletek közt a legrégebbiek az i. e. 5. évezredből származtak és vonaldíszes kultúra népéhez köthetők. A jókai és kisjókai határrészekről a lengyeli kultúra ludányi csoportjához köthető csontvázas sírok és hallstatt-kori településmaradványok kerültek elő. Jóka területén a 10. és 13. század közötti időre tehető cserépmaradványokat is találtak.

A mai falu előzménye a forrásokban már 1229-ben megjelenő Jóka falu, a későbbi Jóka puszta volt, melyet ekkor "terra Joka" alakban említenek először. 1293-ban "Ioka" néven szerepel, majd 1308-ban már feltűnik Kisjóka is. A falu talán a felette emelkedő 213 m magas azonos nevű hegyfokról kapta a nevét. A történeti kutatások szerint innen származik Jókai Mór családja is.[3] Jóka település az 1332-ben kelt pápai tizedjegyzékben is szerepel Szent Tamás tiszteletére szentelt temetővel övezett gótikus templomával, plébániájával együtt. A leírásból következik, hogy Jóka ekkor a vidék lelki és gazdasági életének központja volt. 1601-ben említi utoljára oklevél, valószínűleg a török pusztította el. A 19. században már csak Jóka puszta néven említik. Mára csak a szomszédos Néved falu „Pod Jovkou” dűlőneve őrzi a nevét.

A mai települést 1355-ben "Wyfolu" alakban említik először. Első ismert birtokosa Ivánka gróf volt. 1386-tól vámja is működött. A 15. század végén a garamszentbenedeki apátság birtoka, majd a Forgách család gímesi uradalmához tartozott. 1565-től a 16. és 17. században a kistapolcsányi uradalom része, a Tapolcsányi család birtoka volt. A 17. században felégette a török és lakói elmenekültek. 1732-től az aranyosmaróti uradalom része. A 18. és 19. században több nemesi család birtoka, köztük a Timon, a Berchthold, a Szörényi, a Weisz, a Nyáry, a Klobusiczky és a Szlávy családoké. 1536-ban malma és 6 portája volt. 1601-ben 43 házat számláltak a faluban. 1715-ben 11 adózója volt. 1735-ben mintegy 375 lakos élt itt. 1828-ban 98 házában 667 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1831-ben súlyos kolerajárvány pusztított, mely 1866-ban megismétlődött. A községben 1841-től jegyzői hivatal, 1886-tól postahivatal működött. Elemi népiskolája már a 19. század elején működött. 1883 és 1895 között háromosztályos mezőgazdasági iskola működött a községben. A vasút 1894 szeptemberében érte el a települést és nagyot lendített a fejlődésén.

Legrégebbi ismert pecsétje a körirata alapján 1720-ból származik.[4]

Vályi András szerint "Zsitva Újfalu. Bars Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Taszárhoz közel, és annak filiája." [5]

Fényes Elek szerint "Ujfalu (Zsitva), Nova-Ves, Bars m. tót falu, Nyitra vmegye szélén: 703 kath. lak. F. u. többen. Ut. post. Verebély." [6]

Bars vármegye monográfiája szerint "Zsitvaújfalu, magyar és tót kisközség, 987 róm. kath. vallású lakossal. E község határában feküdt az elpusztult Jókafalva. Hajdan Ghymes vár tartozéka volt. 1355-ben egy becsülevélben Wyfalu alakban találjuk említve. 1565-ben a Tapolcsányi család a birtokosa. Később a maróti uradalom egyik községe lesz, de azután több birtokosát ismerjük, mint a Timon, gróf Berchthold, a báró Szörényi, báró Weisz és a gróf Nyáry családot. Most Klobusiczky Jánosnak és Szlávy József örököseinek van itt nagyobb birtokuk. Klobusiczky János két, emeletes kastélya közül az egyiket a gróf Berchthold család építette, a másikat pedig 1872-ben mostani tulajdonosa, ki az új kastélyban lakik, mely kiváló ízléssel van berendezve. Előcsarnokában érdekes fegyver- és nagyon gazdag agancs-gyűjtemény van, étkezőjében pedig érdekes porczellán- és majolika-tárgyak. A községben levő harmadik kastélyt a báró Szörényi család építtette és ez most a Szlávy örökösöké. Itt halt meg 1900. aug. 8-án Szlávy József koronaőr. Kath. temploma 1780-ban épült. A községnek van postája, távirója és vasúti állomása." [7]

A trianoni békeszerződésig területe Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1938-ban az első bécsi döntés értelmében visszakerült Magyarországhoz, de 1939. márciusban a magyar kormány Szlovákiával Barancs, Barakony, Cseklész, Gány, Mikszáthfalva, Mandrás és Velejte falvakkal együtt más községekért elcserélte.[8]

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1880-ban 746 lakosából 617 szlovák, 69 magyar, 29 német, 4 idegen és 27 csecsemő volt. 711 katolikus, 18 izraelita, 11 evangélikus, 1 református és 5 egyéb felekezetű volt.

1890-ben 941 lakosából 729 szlovák, 171 magyar, 34 német és 7 egyéb nemzetiségű volt.

1900-ban 987 lakosából 779 szlovák, 182 magyar, 24 német és 2 egyéb nemzetiségű volt.

1910-ben 1161 lakosából 791 magyar, 358 szlovák, 10 német és 2 egyéb nemzetiségű volt.

2001-ben 1294 lakosából 1281 szlovák, 5-5 magyar és cseh, 1-1 német és ukrán volt.

2011-ben 1333 lakosából 1241 szlovák, 2 cseh, 1-1 német, lengyel és orosz és 87 ismeretlen nemzetiségű volt.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született 1898. április 4-én Bíró Lucián bencés gimnáziumi tanár, cserkészvezető, katolikus egyházi író.
  • Itt született 1918. december 21-én Ján Kováč szlovák történész, múzeológus.
  • Itt hunyt el 1900. augusztus 8-án Szlávy József miniszterelnök, a képviselőház, majd a főrendiház elnöke.
  • Innen származott Gyapay Gábor történész családja.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Barokk kastélya a 18. század elején épült, a 19. században klasszicista stílusban építették át.
  • Római katolikus temploma 1789-ben épült barokk-klasszicista stílusban.
  • Neoklasszicista kastélya 1872-ben épült.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rudolf Kujovský 1977: Eneolitické sídlisko v Novej Vsi nad Žitavou. AVANS 1976, 180.
  • Rudolf Kujovský 1978: Záchranný výskum v Novej Vsi nad Žitavou. AVANS 1977, 154-156.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsitvaújfalu témájú médiaállományokat.