Kalász (település)

Kalász (Klasov)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Nyitrai
Rang	község
Első írásos említés	1232
Polgármester	Balázs János
Irányítószám	951 53
Körzethívószám	037
Népesség
Teljes népesség	1241 fő (2011) +/-
Népsűrűség	101 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	180 m
Terület	12,23 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kalász Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 16′ 36″, k. h. 18° 15′ 30″48.2766666667, 18.2583333333
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kalász (1899-ig Kálaz, szlovákul Klasov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Fekvése

Nyitrától 14 km-re délkeletre a Zsitvai-dombság középső részén a Babindáli patak völgyében fekszik.

Nevének eredete

Neve a káliz népnévből származik, a káliz törzs a honfoglalókkal együtt érkezett muzulmán népcsoport volt.

Története

Területén hallstatt és vaskori települések nyomait tárták fel.^[forrás?]

A mai falut 1156-ban "Qualiz" néven Martirius esztergomi érsek oklevelében említik először . 1232-ben II. András oklevelében "Kalaz" néven szerepel, ebben a települést a zólyomi váruradalomhoz csatolja. A 14. század második felében a Forgách család lett a birtokosa. 1391-ben egy birtokvita kapcsán szerepel a falu neve, mely a Forgáchok és a Szelepcsényiek között pattant ki és a nyitrai káptalan előtt megegyezéssel zárult. A 16. századtól több török támadást kellett elszenvednie, egy ideig a nyitrai náhije részeként a töröknek fizetett adót. Később a Paluska család szerezte meg a falut, majd a 18. század végén Weisz József báró vásárolt itt birtokot.

Vályi András szerint "KALÁSZ. Magyar falu Nyitra Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Gímeshez nem meszsze, mellyhez földgye hasonlító, Verebélynek filiája, határja középszerû. "

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában "Kalász, Nyitra m. vegyes tót-magyar falu, ut. p. Verebélyen felül a Zsitva mellett: 449 kath., 5 zsidó lak. F. u. többen." [1]

1865-ben kolerajárvány, 1879-ben tűzvész pusztított. A 19. század végén Weisz Pál, Klobusiczky János, Szlávy József, Wild Mór, valamint Weiner Hermann és Ladányi Mihály rendelkezett nagyobb birtokokkal a községben. 1903-ban tűzvész pusztította el a falu 66 házát. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.

Demográfia

1910-ben 807, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 1259 lakosából 543 (43,13%) magyar volt.

2011-ben 1241 lakosából 747 szlovák és 421 magyar volt.

Nevezetességei

• Szűz Mária Mennybevitele tiszteletére szentelt barokk római katolikus temploma 1750-ben épült. 1828-ban klasszicista stílusban építették át. Egykor kőfal is övezte, melyet a 20. században bontottak el.
• Weiss-kúriát 18. és a 19. század fordulóján Weisz József építtette klasszicista stílusban.
• A parkban álló neogótikus kastélyt 1866-ban Weisz Pál építtette. 1945-ben az épületet kifosztották, értékes műtárgyakból álló gyűjteménye tönkrement, elkallódott. Előbb nyugdíjas otthon volt, ma gyermekotthon működik benne.
• A verebélyi országút mellett álló kápolna a 19. században épült.
• Az egykori Wild-kúria a 19. század második felében épült, ma a községi önkormányzat működik benne.
• Az egykori iskola épülete 1822-ben épült.
• A községben a magyar népi építészet számos szép példája látható.

Irodalom

• Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [2]

Külső hivatkozások

• Községinfó
• Kalász Szlovákia térképén
• Travelatlas.sk
• Kalász a Zoboralja honlapján
• E-obce.sk
• Népszámlálási adatok