Salgó
| Salgó (Svätoplukovo) | |
 |
|
| Salgó temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Nyitrai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1384/1386 |
| Polgármester | Ivan Lobodáš |
| Irányítószám | 951 16 |
| Körzethívószám | 037 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1310 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 94 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 140 m |
| Terület | 13,89 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Salgó
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 13′ 40″, k. h. 18° 03′ 15″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Salgó (szlovákul Svätoplukovo, korábban Šalgov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. 2011-ben 1310 lakosából 1202 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Nyitrától 10 km-re délre fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést 1386-ban "Salgow" alakban említik először. Gímes várának uradalmához tartozott. A 15. században a nagysurányi uradalom része. 1491-ben a pozsonyi káptalané, a 16. században a Nyáry és Sagay családé, a 19. században a Károlyiaké. 1598-ban és 1599-ben török és császári hadak égették fel. A török kiűzése után Miavából telepítették be újra. 1715-ben 22 ház állt a községben. 1720-ban 26 adózója volt. 1752-ben 114 családja volt. 1787-ben 65 háza és 478 lakosa volt. 1828-ban 109 házában 759 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "SALGÓ. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai Berthold, és több Uraságok, lakosai külömbfélék; fekszik Ûrményhez nem meszsze, és annak filiája; határja középszerû." [2]
Fényes Elek szerint "Salghó, magyar-tót falu, Nyitra vgyében, Ürmény mellett, 588 kath., 175 evang., 4 ref., 16 zsidó lak. – Erdeje szép, s földje termékeny. F. u. többen. Ut. p. Nyitra." [3]
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Salgó, nagy község, az u. n. Fábián-völgyben, Nyitrától délre, 12 kilométerre. Lakosainak száma 1002; ezek többnyire tótajkuak (magyar csak 63 van) és tulnyomó számuk r. kath. vallásu, az ág. evangelikusok száma 144. Posta- és táviró Ürmény, vasúti állomása Nyitra-Ivánka. Két temploma van. A r. kath. templom 1833-ban, az ág. ev. 1861-ben épült. Gr. Károlyi Alajos örököseinek itt nagyobb kiterjedésü birtokuk van. A község 1386-ban Ghymes várának tartozékát képezte." [4]
1910-ben 1127, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
2001-ben 1286 lakosából 1242 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Rózsafüzér Királynője tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1833-ban épült klasszicista stílusban.
- Evangélikus temploma 1861-ben épült késő klasszicsta stílusban.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.
|
|||||
