Lapásgyarmat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lapásgyarmat (Golianovo)
Lapásgyarmat templom 2.JPG
Krisztus Király katolikus temploma 1937-ből
Lapásgyarmat címere
Lapásgyarmat címere
Lapásgyarmat zászlaja
Lapásgyarmat zászlaja
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Nyitrai
Turisztikai régió Nyitramente
Rang község
Első írásos említés 1156
Polgármester Mgr. Ľuboš Kolárik
Irányítószám 951 08
Körzethívószám 037
Népesség
Teljes népesség 1364 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 127 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 163 m
Terület 10,70 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lapásgyarmat  (Szlovákia)
Lapásgyarmat
Lapásgyarmat
Pozíció Szlovákia térképén
Koordináták: é. sz. 48° 16′ 08″, k. h. 18° 11′ 13″
é. sz. 48° 16′ 08″, k. h. 18° 11′ 13″
Lapásgyarmat weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lapásgyarmat (szlovákul Golianovo, korábban Lapašské Ďarmoty) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. 2011-ben 1364 lakosából 1310 szlovák volt. Csendes (szk. Tichý Dvor) tartozik hozzá.

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

Nyitrától 9 km-re délkeletre fekszik.

Története [szerkesztés]

1156-ban Gurmot néven említik először [2]. Neve a magyar lapás (= üres, kivájt) melléknévből és a Gyarmat (Jurmati) törzsnévből származik. 1236-ban Gurmoth néven szerepel egy oklevélben. 1232-ben a nyitrai váruradalom része, később a Bangy, Desseő, Horváthy és Névery családok és mások birtoka.

1587-ben jobbágyai fellázadtak az elviselhetetlen terhek ellen. 1664-ben 25 háztartásban 29 fejadófizető személyt írtak össze a törökök. Az esztergomi tímárban Nyitrához tartozott. Bort és mézet termeltek, valamint malom is működött a faluban.[3] 1715-ben 5 jobbágy és 6 zsellérház állt a faluban. 1751-ben már 43 család élt itt. Mai nevén 1773-ban szerepel Lapos Gyarmath alakban. 1787-ben 74 házában 486 lakos élt. 1828-ban 74 háza volt 521 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak, később a közeli nagybirtokokon dolgoztak.

Vályi András szerint "GYARMAT. Lapos Gyarmat. Elegyes magyar, és tót falu Nyitra Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához más fél mértföldnyire, határja közép termékenységû, tulajdonságai hasonlítanak Nagy Laposhoz, második Osztálybéli." [4]

Fényes Elek szerint Gyarmat (Lápas), tót falu, Nyitra vmegyében, Nyitrához keletre 2 órányira: 506 kath., 12 zsidó lak., termékeny földekkel, jó rétekkel, és vizimalommal. F. u. többen." [5]

1910-ben 842, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. 1948-ban Ján Golian a Szlovák nemzeti felkelés dandártábornoka emlékére a falu szlovák nevét Golianovora változtatták.

2001-ben 1138 lakosából 1117 szlovák volt.

Nevezetességei [szerkesztés]

Ján Golian dandártábornok  
Temetőkereszt 1818-ból  
Kereszt 1939-ből és Cirill és Metód faszobrai  
Kereszt 1990-ből a temetőben  
Szent Orbán  
A templom építése után  
A községháza 1930-ban  
  • Krisztus Király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1937-ben épült.

További információk [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lapásgyarmat témájú médiaállományokat.

Források [szerkesztés]

  • Hromník, Milan 2002: Z dejín farnosti Veľký Lapáš - Malý Lapáš, Golianovo. Bratislava.
  • Kročka, G. 1984 (red.): 10 rokov JRD Dolná Nitra vo Veľkom Cetíne. Martin.
  • Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1]
  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján
  3. Blaskovics, J.: Az újvári ejálet török adóösszeírásai. 1993 Pozsony.
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés