Lapásgyarmat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lapásgyarmat (Golianovo)
Lapásgyarmat templom 2.JPG
Krisztus Király katolikus temploma 1937-ből
Lapásgyarmat címere
Lapásgyarmat címere
Lapásgyarmat zászlaja
Lapásgyarmat zászlaja
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Nyitrai
Turisztikai régió Nyitramente
Rang község
Első írásos említés 1156
Polgármester Mgr. Ľuboš Kolárik
Irányítószám 951 08
Körzethívószám 037
Népesség
Teljes népesség 1364 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 127 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 163 m
Terület 10,70 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lapásgyarmat  (Szlovákia)
Lapásgyarmat
Lapásgyarmat
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 16′ 08″, k. h. 18° 11′ 13″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 08″, k. h. 18° 11′ 13″
Lapásgyarmat weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lapásgyarmat (szlovákul Golianovo, korábban Lapašské Ďarmoty) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Csendes (szk. Tichý Dvor) tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyitrától 9 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1156-ban Gurmot néven említik először [2]. Neve a magyar lapás (= üres, kivájt) melléknévből és a Gyarmat (Jurmati) törzsnévből származik. 1236-ban Gurmoth néven szerepel egy oklevélben. 1232-ben a nyitrai váruradalom része, később a Bangy, Desseő, Horváthy és Névery családok és mások birtoka.

1563-ban Vratkovics Pál, a holicsi uradalom birtokosának Bakich Péternek familiárisa, érsekújvári katona, Seregély Gergely csábrági kapitánnyal és Soóky Jánossal adományba kapta a törökökhöz átállt Nagy Farkas birtokait, Csekejen, Lapásgyarmaton, Kuklón, Nyitracsehin, Pogrányban és Sziládon.[3] 1587-ben jobbágyai fellázadtak az elviselhetetlen terhek ellen.

1664-ben 25 háztartásban 29 fejadófizető személyt írtak össze a törökök. Az esztergomi tímárban Nyitrához tartozott. Bort és mézet termeltek, valamint malom is működött a faluban.[4] 1715-ben 5 jobbágy és 6 zsellérház állt a faluban. 1751-ben már 43 család élt itt. Mai nevén 1773-ban szerepel Lapos Gyarmath alakban. 1787-ben 74 házában 486 lakos élt. 1828-ban 74 háza volt 521 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak, később a közeli nagybirtokokon dolgoztak.

Vályi András szerint "GYARMAT. Lapos Gyarmat. Elegyes magyar, és tót falu Nyitra Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához más fél mértföldnyire, határja közép termékenységű, tulajdonságai hasonlítanak Nagy Laposhoz, második Osztálybéli." [5]

Fényes Elek szerint Gyarmat (Lápas), tót falu, Nyitra vmegyében, Nyitrához keletre 2 órányira: 506 kath., 12 zsidó lak., termékeny földekkel, jó rétekkel, és vizimalommal. F. u. többen." [6]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. 1948-ban Ján Golian a Szlovák nemzeti felkelés dandártábornoka emlékére a falu szlovák nevét Golianovora változtatták.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1880-ban 715 lakosából 529 szlovák, 119 magyar, 44 német és 23 ismeretlen anyanyelvű volt. 664 lakosa róm. katolikus, 51 pedig izraelita vallású volt.

1890-ben 855 lakosából 663 szlovák, 150 magyar, 42 német volt, ebből 815 róm. katolikus, 39 izraelita és 1 evangélikus felekezetű.

1900-ban 848 lakosából 722 szlovák, 102 magyar, 24 német volt, ebből 814 róm. katolikus, 32 izraelita és 2 református felekezetű.

1910-ben 842 lakosából 696 szlovák, 141 magyar és 5 német volt, ebből 802 róm. katolikus, 16 izraelita és 24 az evangélikus felekezethez tartozott.

2001-ben 1138 lakosából 1117 szlovák volt.

2011-ben 1364 lakosából 1310 szlovák, 11 magyar, 2 cseh, 1 ukrán és 40 ismeretlen nemzetiségű volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ján Golian dandártábornok  
Temetőkereszt 1818-ból  
Kereszt 1939-ből és Cirill és Metód faszobrai  
Kereszt 1990-ből a temetőben  
Szent Orbán  
A templom építése után  
A községháza 1930-ban  
  • Krisztus Király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1937-ben épült.

Híres személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született Pavol Plesník (1920-2009) szlovák geográfus, egyetemi oktató.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A. Reško (zost.): Golianovo 1156-2006 - 850 výročie prvej písomnej zmienky.
  • Hromník, Milan 2002: Z dejín farnosti Veľký Lapáš - Malý Lapáš, Golianovo. Bratislava.
  • Kročka, G. 1984 (red.): 10 rokov JRD Dolná Nitra vo Veľkom Cetíne. Martin.
  • Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1]
  • Eduard Beninger 1937: Die germanischen Bodenfunde in der Slowakei. Reichenberg/Leipzig, 40 No. 64.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lapásgyarmat témájú médiaállományokat.