Szilád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szilád (Siladice)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Galgóci
Rang község
Első írásos említés 1113
Polgármester Róbert Repka
Irányítószám 920 52
Körzethívószám 033
Népesség
Teljes népesség 676 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 89 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 134 m
Terület 7,60 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szilád (Szlovákia)
Szilád
Szilád
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 21′ 30″, k. h. 17° 44′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 30″, k. h. 17° 44′ 30″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szilád (szlovákul Siladice, németül Siladitz) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Galgóci járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galgóctól 12 km-re délnyugatra a Vág jobb partján.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település első írásos említése "Zaladze" alakban 1113-ban a zobori apátság birtokainak leírásában történt. 1490 és 1500 között a Sziládi család birtoka. 1663-ban elpusztította a török. 1641-től a Eszterházy családé. Lakói a galántai uradalomnak tartoztak robottal és adófizetéssel 1848-ig. 1831-ben súlyos kolerajárvány pusztította, melynek 166 lakos esett áldozatául. 1886-ban a Vág vize öntött ki és az egész falu víz alá került. A község első iskolája 1856-ban épült fel.

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Szilád, a Vág jobb partján, Pozsonyvármegye határán, 715 nagyobbára tót lakossal, kik 2/3 részben róm. katholikusok, 1/3 részben ág. evangelikusok. Postája van, táviró- és vasúti állomása Szilád-Zelle Kath. temploma 1749-ben épült. Földesúrai a Thúróczyak voltak. Ősrégi község, mely a XII. század elején már „Zaladze” név alatt van említve. Később „Zili”, sőt „Szilágy” (Scylag) néven, a XVII. században pedig „Szilány” név alatt szerepel." [2]

Vályi András szerint " SZILAD. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai Gr. Eszterházy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik F. Zellához nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű, földgyét Vágvize néha megönti, vagyonnyai Karkóczéhoz majd hasonlók." [3]

Fényes Elek szerint " Szilád, tót falu, Nyitra vmegyében, a Vágh jobb partján, Poson vmegye szélén. Számlál 558 kath., 128 evang., 48 zsidó lak. F. u. gróf Eszterházy Károly. Ut. p. Galgócz." [4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott. A községháza épülete 1934-ben épült.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 882, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 627 lakosából 625 szlovák volt.

2011-ben 676 lakosából 665 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1749-ben épült barokk stílusban, a 19. század elején empire stílusban építették át. Főoltárát Szent Péter, Szent Pál, Szent István király és Szent László király szobrai ékesítik. Orgonája a 18. század végén készült. Harangja a feljegyzések szerint 17. századi.
  • A falu két útmenti keresztje 1854-ben készült.
  • Az evangélikusok imaháza 1914-ben épült, hasonlóan az evangélikus iskola épületéhez. Az imaházhoz 1959-ben építettek tornyot.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]