Felsővásárd
| Felsővásárd (Horné Trhovište) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Galgóci |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1156 |
| Polgármester | Tibor Veľký |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 594 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 79 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 211 m |
| Terület | 7,54 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Felsővásárd
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 28′ 05″, k. h. 17° 52′ 07″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsővásárd (szlovákul Horné Trhovište) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Galgóci járásban. 2011-ben 594 lakosából 582 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Galgóctól 7 km-re északkeletre fekszik.
Története [szerkesztés]
1156-ban Vascard néven Martirius esztergomi érsek oklevelében említik először. Neve a magyar vásár főnévből ered. Az 1332-es pápai tizedjegyzék már említi Szent Bertalan templomát, amely a 13. század elején épült. Lakói főként mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Fényes Elek szerint "Felsõ-Vásárd, Nyitra m. tót falu, 350 kath., 4 evang., 7 zsidó lakossal., kath. paroch. templommal; bort termesztenek. F. u. mind kettõben többen. Ut. p. Nagy-Ripény." [2]
1910-ben 436, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.
2001-ben 549 lakosából 546 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent Bertalan tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. század elején 1230 körül épült, mai formáját az 1742-es átépítéskor kapta.
- Hétfájdalmú Szűzanya kápolnája 1760-ban épült.
- Szent Orbán szobor a szőlőhegyen.
- A falu közepén áll a Jeszenszky család kastélya.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
