Újvároska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Újvároska (Leopoldov)
Estacao de trem em Leopoldov.jpg
A vasútállomás épülete
Újvároska címere
Újvároska címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Galgóci
Turisztikai régió Alsó-Vágmente
Rang város
Első írásos említés 1664
Polgármester Terézia Kavuliaková
Irányítószám 920 41
Körzethívószám 033
Népesség
Teljes népesség 4162 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 737 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 142 m
Terület 5,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Újvároska (Szlovákia)
Újvároska
Újvároska
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 26′ 40″, k. h. 17° 45′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 26′ 40″, k. h. 17° 45′ 50″
Újvároska weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Újvároska (más néven néha Lipótvár, szlovákul Leopoldov, korábban csehül Městěčko / Leopold Mestičko, németül Leopoldstadt) város Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Galgóci járásban. 2011-ben 4162 lakosából 3944 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galgóctól 4 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település régi nevét a mellette fekvő "Lipótvár" erődről kapta, mellyel története is szorosan összefügg. A vár keletkezése a 17. század második felének súlyos katonai helyzetével kapcsolatos, mely sürgős intézkedéseket követelt I. Lipót császártól, hogy az egyre növekvő török terjeszkedést megállítsa és megvédje a falvakat a török pusztításaitól. A császár és a haditanács új, korszerű erődítmény építését határozta el azon a területen, melyet a kincstár galgóci nemesektől vásárolt meg. Az építést a császár megbízásából Léva parancsnoka Louis De Souches generális irányította, a vár első parancsnokául pedig Johann N. Rith ezredest De Souches egyik tisztjét nevezte ki. Lipótvár 3000 ember megfeszített munkájával mindössze öt év alatt 1665 és 1669 között épült fel és ezzel Közép-Európa akkori legmodernebb és egyik legszilárdabb erődítménye jött létre. A várnak hadi szerepe azonban később mégsem a török ellen, hanem a kuruc háborúk során volt. Az 1848–49-es szabadságharc idején a magyarok kezére került, de 1849. február 2-án őrsége kapitulált a túlerőben lévő császári csapatok előtt. Ezután komoly császári erők állomásoztak benne. Később jelentősége megszűnt, a 19. század második felében előbb katonai raktárként szolgált, majd 1855-ben a Bach-rendszer börtönné építtette át és a mai napig is börtönként működik.

A vár építésével egyidejűleg a császár döntött egy a közelében építendő, a nevét viselő város megalapításáról is. Ennek felépítéséhez két korábbi falu, Veresvár és Újfalu területét használták fel. Az építés 1665-ben kezdődött, első lakói bajor és morva kézművesek voltak, akik a vár építésénél dolgoztak. A település magyarul az Újvároska, latinul a "Neistadtad penes Praesidium Leopoldopolienes" nevet kapta. Lakói szolgálataikért számos kiváltságban részesültek, melyeket a császár 1712-ben megerősített. A kiváltságokat később vámmentességgel, valamint vásár és hetipiac tartási joggal bővítették. Az első országos vásárt 1713. január 17-én tartották. A 17. századtól a város többször szenvedett árvíz és tűzvész pusztításaitól. Az első nagyobb tűzvészt 1683-ban szenvedte el a település, amikor Henrich Kielmansegg lipótvári kapitány gyújttatta fel katonáival, hogy az ne kerüljön a Bécs ellen vonuló török sereg kezére. Ebben megsemmisült a jezsuiták 1671-ben épített temploma is. 1693-ban helyette új katolikus templom épült, amely 1813-ban az árvízben szenvedett súlyos károkat. A következő csapás 1848-ban érte a várost, amikor a vár helyőrsége Hurban szabadcsapatai előtt gyújtotta fel azt. A város plébániáját 1775-ben alapították, anyakönyveit 1739-től vezetik. A Pozsony-Trencsén vasútvonal megépülése után a város jelentősége ismét megnőtt.

Fényes Elek szerint "Ujvároska (Leopold Mestitsko), Nyitra m. tót m.v. Leopoldvár mellett: 397 kath. lak. Kath. paroch. templom, sok urasági épületekkel, majorsággal és téglavetővel. F. u. gróf Erdődy Józsefné. Ut. p. Galgócz." [2]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Ujvároska, tót község a Vág jobb partján, 577 r. kath. lakossal. Posta, táviró és vasuti állomása Lipótvár. A község 1664-ben II. Lipót alatt keletkezett és a lipótvári vár épitése körül alkalmazott munkások voltak első lakói. A községházán máig is őrzik azokat a szabadalmi leveleket, melyek Ujvároskát a mezővárosok, lakóit pedig a szabad polgárok közé emelik. Ez időből maradt fenna a község piaczán álló és 1669. évszámmal ellátott emlékoszlop is. Kath. temploma 1710-ben épült. Kegyura a gróf Erdődy-család. A község 1848-ban sokat szenvedett a közeli Lipótvár körüli harczok miatt, sőt ez alkalommal az egész falu porrá égett." [3]

1910-ben 1881, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.

2001-ben 3999 lakosából 3939 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A várostól keletre található Lipótvár erődítménye, mely Palma Nouva olasz hadmérnök tervei alapján 1665 és 1669 között épült. A hat olaszbástyával megerősített vár korának egyik legkorszerűbb erődítménye volt. 1855-ben börtönné építették át és mai is akként szolgál.
  • Loyolai Szent Ignác tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1693-ban épült a korábbi, 1671-ben épített és 1683-ban leégett jezsuita templom helyett. 1728-ban tűzvész pusztította, de 1803-ban újjáépítették. 1813-ban a Vág árvize nagy károkat okozott benne. 1848-ban a tornya égett le, amikor Lipótvár magyar helyőrsége felgyújtotta a várost. 1863-ban új tornyot építettek hozzá.
  • A templom előtt álló rokokó Mária-oszlop 18. századi.
  • A Vágon átívelő kőhidat a várral egyidőben 1665 és 1669 között építették.
  • A három méter magas reneszánsz szégyenoszlop 1678-ban készült. Itt hajtották végre a városi tanács által kiszabott kisebb büntetéseket.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]