Tököld
| Tököld (Tekolďany) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Galgóci |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1310 |
| Polgármester | Alena Rolincová |
| Irányítószám | 920 62 |
| Körzethívószám | 033 |
| Forgalmi rendszám | HC |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 132 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 57 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 203 m |
| Terület | 2,60 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 29′ 30″, k. h. 17° 54′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 30″, k. h. 17° 54′ 15″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Tököld (szlovákul Tekolďany) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Galgóci járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Galgóctól 14 km-re északkeletre, a Tököldi-patak felső folyásánál található.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban éltek emberek.
A mai települést 1310-ben említik Tekulchen néven először. 1342-ben Tukulchen, 1773-ban Tekolgyany alakban szerepel a korabeli forrásokban. Első említésekor a Hont-Pázmány nembeli Kozma fia Péter birtoka volt. Később a galgóci uradalom része, az Erdődyek, majd 1642-től a Forgách család birtoka lett. Szőlőskertje volt, lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1869-ben 123-an éltek a községben.
Vályi András szerint TÖKÖLD. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Gr. Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik F. Atrakoz közel, és annak filiája; határja ollyan, mint F. Atraké.[2]
Fényes Elek szerint Tököld, (Tekolgyán), tót falu, Nyitra vmegyében, Rodosnához délre 1 órányira: 86 kath. lak. F. u. gróf Erdődy Józsefné. Ut. post. Nagy-Ripény.[3]
Nyitra vármegye monográfiája szerint Tököld, Tót-Dióstól délre, F.-Attrak mellett, 149 r. kath. tót lakossal. Postája Felső-Attrak, távirója és vasúti állomása Galgócz. Földesurai az Erdődyek voltak. 1310-ből származó feljegyzések szerint e községnek hajdan „Tökölcsény” (Tekulchen) volt a neve.[4]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott. 1975 és 1990 között Felsőatrak része, ma ismét önálló község.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 198, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 164 lakosából 161 szlovák volt.
2011-ben 149 lakosából 147 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1934-ben építették.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
A Galgóci járás települései | ||
|---|---|---|
Galgóc (Hlohovec) | ||
Alsóatrak (Dolné Otrokovce) · Alsóvásárd (Dolné Trhovište) · Alsózélle (Dolné Zelenice) · Bajmócska (Bojničky) · Décskelecsény (Kľačany) · Felsőatrak (Horné Otrokovce) · Felsővásárd (Horné Trhovište) · Felsőzélle (Horné Zelenice) · Fornószeg (Tepličky) · Jalsó (Jalšové) · Kaplat (Koplotovce) · Karkóc (Trakovice) · Merőce (Merašice) · Nyitrapásztó (Pastuchov) · Ratkóc (Ratkovce) · Ság (Sasinkovo) · Szilád (Siladice) · Tököld (Tekolďany) · Udvarnok (Dvorníky) · Újvároska (Leopoldov) · Vágmedence (Madunice) · Vágvörösvár (Červeník) · Zsúk (Žlkovce) |  | |