Felsőatrak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőatrak (Horné Otrokovce)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Galgóci
Rang község
Első írásos említés 1113
Polgármester Eva Kukučková
Népesség
Teljes népesség 858 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 95 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 208 m
Terület 9,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőatrak (Szlovákia)
Felsőatrak
Felsőatrak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 29′ 26″, k. h. 17° 52′ 51″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 26″, k. h. 17° 52′ 51″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőatrak (szlovákul Horné Otrokovce) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galgóci járásban. 2011-ben 858 lakosából 844 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galgóctól 10 km-re északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1156-ban Otroc néven említik először [2]. Neve a szláv otrok (= rabszolga) főnévből ered. Középkori temploma a Mindenszentek tiszteletére volt szentelve és 1397 előtt épült. Alvinczi-kúriáját 1693-ban említik.

Vályi András szerint "ATRAK. Felső Atrak. Hornye Otrokovcze. Tót falu Nyitra Vármegyében, birtokosa Bertalanfi, és más Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik az előbenitöl nem meszsze, ’s Plébániája van az Esztergomi FőPüspökségben. Ambár fája tűzre határjában elég, ’s gyümötsös kertyei is vagynak; de mivel földgye sovány, és a’ Záporok járják, legelője szoross, réttye pedig kevés, harmadik Osztálybéli." [3]

1910-ben 573, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.

2001-ben 890 lakosából 881 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Imre herceg tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1695 körül épült, mai formáját 1882-ben az átépítés után nyerte el.
  • A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája.
  • 18. századi barokk-klasszicista kastélya.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1]