Jalsó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jalsó (Jalšové)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásGalgóci
Rangközség
Első írásos említés1352
PolgármesterEmília Živčáková
Irányítószám922 31
Körzethívószám033
Forgalmi rendszámHC
Népesség
Teljes népesség487 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség53 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság161 m
Terület9,33 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 30′ 27″, k. h. 17° 49′ 47″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 27″, k. h. 17° 49′ 47″
Jalsó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jalsó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jalsó (szlovákul Jalšové) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galgóci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Galgóctól 9 km-re északra, a Vág folyótól keletre fekszik.

Története[szerkesztés]

1352-ben említik először.

Vályi András szerint: "JALSÓCZ. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura G. Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szokalóczhoz nem meszsze, és annak filiája, földgye középszerű, fája tűzre elég van, fabéli kézi munkájok után van keresettyek, ’s a’ kő bányában is."[2]

Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Jalsó, tót község, a Vág balpartján, mely a Polach-nova nevű hegy oldalán áll. Lakosainak száma 313, vallásuk r. kath. Posta-, táviró- és vasúti állomása Galgócz. E falu a XIII. és XIV. században a galgóczi várhoz tartozott és ez idő alatt három néven is említtetik, u. m. "Ülső" (Wlseu), "Jelső" (Jelsew) és "Jalswa". Kath. temploma a XV. században épült. Kegyura gr. Erdődy Ferencz, kinek itt nagy kiterjedésü birtokai vannak. Ugyane család volt a község földesura is."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 412, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 481 lakosából 478 szlovák volt.

2011-ben 495 lakosából 478 szlovák.


Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. március 1.)