Ratkóc
| Ratkóc (Ratkovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Galgóci |
| Turisztikai régió | Dunamenti |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1388 |
| Polgármester | Martin Červenka |
| Irányítószám | 920 42 |
| Körzethívószám | 033 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 326 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 73 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 145 m |
| Terület | 4,45 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Ratkóc
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 28′ 00″, k. h. 17° 43′ 15″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Ratkóc (szlovákul Ratkovce) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Galgóci járásban, Galgóctól 11 km-re északnyugatra. 2011-ben 326 lakosából 313 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A mai Ratkóc területén az újkőkorban a vonaldíszes kerámia népének települése állt. A kora bronzkorból a hévmagyarádi kultúra nyomai és vaskori leletek ismertek.
Ratkócot 1388-ban említi először oklevél "Ratkolch" néven, amikor a Csejte várának tartozéka volt. Később a nagyszombati plébánia, majd a káptalan tulajdona lett. A török hódítások idején a falu a török által támadott területek határára esett, ennek ellenére területén a harcokban elesettek és lovaik maradványait találták meg. A török támadások mellett gyakran pusztított itt járvány, árvíz és tűzvész is. Járványok pusztítottak 1514-ben, 1581-ben, 1585-ben, 1610-ben, 1678-ban és 1710-ben, utoljára a kolera 1831-ben és 1866-ban szedte áldozatait. 1860-ban háromszor is volt tűzvész a községben, 1813-ban pedig a Vág árvíze öntötte el a környéket hatalmas károkat okozva. Az újabb időkben 1904. augusztus 15-én pusztított nagyobb tűzvész, melynek 19 ház és 3 nagy pajta esett áldozatul.
„Ratkócz lakosai az 1715 évi adóösszeírás szerint:
Radkocz, Ratkócz, Ratkóc, Nyitra, Ratkovce, SK
Adózók neve: Joannes Belohosztovszky; Joannes Dostik; Georgius Sitkovicz; Joannes Blasko; Marsuska; Joannes Misak; Georgius Mikuss; Thomas Oregha; Georgius Risavi; Thomas Singich; Martinus Smicsigh; Paulus Adamis; Joannes Bull; Georgius Hallabala; Joannes Moravcsik; Michael Vozarik; Martinus Risavi; Brezova; Georgius Szivak; Joannes Danis; Pasztorkova; Joannes Blassko; Andreas Jurcsek; Joannes Herczegh; Andreas Babusicz; Lucas Siskovics”
Vályi András szerint "RATKÓCZ. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura a’ Nagyszombati Plébánia, lakosai katolikusok, fekszik a’ Vágújhelyi járásban, határja ollyan, mint Zlukóczé, második osztálybéli. " [2]
Fényes Elek szerint " Ratkócz, tót falu, Nyitra vmegyében, Ujváraskához 1/2 órányira: 320 kath., 9 zsidó lak. F. u. a nagyszombati káptalan, ezelõtt a plébánia birta. Ut. p. Galgócz." [3]
1910-ben 419, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.
2001-ben 296 lakosából 290 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
Római katolikus temploma a Nagyboldogasszonynak van szentelve.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
