Csejte

Csejte
Csejte vára
Csejte címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Vágújhelyi
Turisztikai régió	Dubová
Rang	község
Polgármester	Anna Ištoková
Népesség
Teljes népesség	3640 fő (2005) +/-
Népsűrűség	112 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	180 m
Terület	32,57 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csejte Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 43′ 00″, k. h. 17° 47′ 00″48.7166666667, 17.7833333333
Csejte weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Római katolikus templom

Csejte (szlovákul Čachtice, németül Schächtitz) község Szlovákiában a Trencséni kerület Vágújhelyi járásában. 2001-ben 3565 lakosából 3456 szlovák volt.

Fekvése

Vágújhelytől 5 km-re délnyugatra fekszik.

Nevének eredete

Neve a régi szláv Csehta személynévből akakult ki, jelentése „Csehta emberei”.

Története

A mai Csejte területén az újkőkorban a vonaldíszes kultúra népe élt. A bronzkorból a lausitzi kultúra temetőjét találták itt meg, de előkerültek a hallstatt és la théne kori temetkezések is. A római-barbár korszakbók hamvasztásos sírokat tártak fel a település területén.

A mai falu 1263-ban "Chekche", 1276-ban "Chechte", 1299-ben "Chechte", 1505-ben "Csejthe" alakban szerepel az írott forrásokban. Kezdetben a nyitrai váruradalom része volt, majd Csejte várának felépülte után annak tartozéka lett.

Várát a Hontpázmány nembeli Kázmér építtette az 1260-70-es években, majd Csák Mátéé, később királyi vár. A török korban a Nádasdyaké lett, majd 1707-ben a kurucok egynapi ostrommal vették be, mivel nem volt vize nem soká tarthatta magát. A szabadságharc után feleslegessé vált, ezért felrobbantották. A vár helyett a 16. században a faluban reneszánsz kastély épült, itt estek meg a 17. század elején Báthory Erzsébet állítólagos kegyetlenkedései, ami miatt perbe fogták és várfogságra ítélték. A kastély ma is áll.

1392-ben Csejte városi rangot és évi hat országos vásár megtartására jogot kapott. Ezen kiváltságait később többször is megerősítette a király. 1599-ben elpusztította a török. 1609-ben alakult meg első céhe, a fazekasoké. Később több céhe is alakult, 1753-ban már 64 kézműves ténykedett a településen. A 17. században habánok érkeztek a községbe és fazekasműhelyt, valamint malmot építettek. 1715-ben szőlőskertje és 71 háztartása volt. 1758-ban 185 adózó és 25 szabad család élt Csejtén. 1787-ben 290 házában 2044 lakos élt. 1828-ban 258 háza volt 1807 lakossal, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, kézművességgel foglalkoztak.

Vályi András szerint "CSEJTA. Csaktitze. Tót Mező Város Nyitra Vármegyében, birtokos Urai Gróf Erdődy, G. Csáky, G. Forgács Uraságok, lakosai katolikusok, és az Augusztana valláson lévők, fekszik Vág Újhelytöl egy órányira, hajdani Vára melly távolra esik a’ Mező Várostól: a’ hegyek között állott, az erdősségben: most elhagyattatott egészen, ’s egyedűl tsak az omladozó kőfalai állanak még a’ régi Vár helyén." "nevezetesek pintzei, határja termékeny, ’s fájok nem lévén, ambár tsak venyegével tüzelnek; de mivel földgyei és réttyei első Osztálybéliek, szőlö hegye nagy, és hasznos, jó piatzozásokkal is magokat segíthetik a’ lakosok, legelője elegendő, Országos Vasárjai is vagynak, malma helyben, melly szép tulajdonságaihoz képest, első Osztálybéli."

Fényes Elek szerint "Csejthe, (Csachticz), tót mváros, Nyitra vgyében, Vágh-Ujhelyhez egy kis órányira a nagy-szombati országútban: 1596 kath., 48 evang., 142 zsidó lak. Kath.-, evang. anyaszentegyházakkal és synagógával. " "Nádasdy felségbántása után a várnak s a hozzá tartozó uradalomnak, melly 6 mező városból s 9 helységből áll, hason felét gr. Erdődiek nyerték meg, s azt most gr. Erdődy Józsefné birja, másik felét pedig leánytestvérének homonai Drugeth Jánosnénak örökösei, s engedményesei osztották fel, úgy hogy az egésznek egy negyedrésze a b. Révay családé, s ebben birtokosok: gr. és b. Révay, b. Mednyánszky, gr. Zay, gr. Csáky, 1/8 gr. Forgách jus, 1/8nak pedig 2/5-ét Hampel, 3/5-ét pedig gr. Andrásy (Szapáry jus) birják. Határa termékeny; bora igen jó; s csaknem ollyan, mint a Vágh-Ujhelyi; erdeje kevés, van vizimalma, országos vásárai. A kőszént melly itt találtatik, nem használják."

1910-ben a község 2594 lakosából 2465 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott.

Nevezetességei

• A falutól északnyugatra, kopár magaslaton állnak várának tekintélyes romjai.
• Magas dombon álló erődített római katolikus temploma 1373 és 1390 között épült gótikus stílusban. 1680 és 1687 között, valamint 1759-ben barokk stílusban építették át.
• A 16. századi Nádasdy-kastély, melyet 1668-ban reneszánsz stílusban építették át, majd a 17. század végén bővítették.
• A faluban még egy barokk kastély is áll.
• Mária-oszlopa 1742-ben készült.
• Barokk kápolna a 18. század második feléből.
• Barokk plábániája a 18. század végén épült, korábbi alapokon.
• A későbarokk Kálvária a 19. század második felében készült.

Képgaléria

• 
• 
• 
• 

Híres emberek

• Itt született 1623. január 14-én gróf Nádasdy Ferenc országbíró, akit a Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért lefejeztek.
• Itt született 1670. április 23-án Foglár György egri kanonok.
• Itt született 1715. január 3-án Jaslinszky András vallástörténész, író.
• Itt hunyt el 1957-ben Ethey Gyula helytörténész.
• Itt volt az Országh család uradalmi központja.
• Itt élt és hunyt el Guthi Országh Kristóf országbíró, Nógrád megye főispánja és királyi pohárnokmester.

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• Községinfó
• xCsejte Szlovákia térképén
• Tourist-channel.sk
• Csejte vára (szlovák nyelvű leírás sok képpel)
• Csejte búcsújáróhely (a kegyhely ismertetője sok képpel)
• Skonline.sk
• Báthory Erzsébet története (angolul)
• A Mátyusföld honlapján
• E-obce.sk
• Fényképek a várról

Források

• Komáromy András: Adatok Csejte történetéhez. In: Történelmi Tár 1899, 722-724.