Kovácspalota
| Kovácspalota (Tužina) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Privigyei |
| Turisztikai régió | Nyitramente |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1393 |
| Polgármester | Ján Sloboda |
| Irányítószám | 972 14 |
| Körzethívószám | 046 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1219 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 25 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 373 m |
| Terület | 48,19 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kovácspalota
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 53′ 40″, k. h. 18° 37′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kovácspalota (1899-ig Tuzsina, szlovákul Tužina, németül Schmidtsheiss/Schmiedshau/Schmidts Haj) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban. 2011-ben 1219 lakosából 1143 szlovák és 45 német volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Privigyétőltól 13 km-re északra a Tuzsinka patak partján fekszik.
Története[szerkesztés]
1393-ban "villa Fabri" néven említik először, amikor bírája Heckel Hermann a Tuzsinka patak mellett falut alapít, mely később összeolvadt a mai településsel. 1430-ban "Kowachlehota", 1489-ben "Thwssyna", 1495-ben "Kanorfalwa" alakban szerepel az oklevelekben. Később kialakul a magyar Kovácspalota és a német "Shmiedshau" név. A község kezdettől fogva a bajmóci váruradalom része volt. A Felső-Nyitravidék magyar és német bányászokkal való intenzív betelepítése akkor indult meg, amikor a környéken aranyat találtak. A 16. század közepére a magyarok kerültek túlsúlyba a településen. 1614-re a bányák kimerülése miatt a lakosság fokozatosan a mezőgazdaságra és kézművességre állt át. 1657 és 1711 között a falu ezer aranyért megváltotta adókötelezettségét. 1675-ben 111 házában 276 család élt. 1715-ben 28 háztartása volt. 1735-ben sörfőzdéje létesült. 1752-ben malma és fűrészmalma is volt. 1787-ben 123 háza és 1624 lakosa volt. 1790-ben lakói fellázadtak az elviselhetetlen úrbéri terhek miatt. A község templomát 1797-ben építették. 1828-ban 285 házában 1922 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "TUSINA. Elegyes falu Nyitra Várm. földes Ura Gr. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok; határja meglehetõs. " [2]
Fényes Elek szerint "Tuzsina (Szmicz), nagy német falu, Nyitra vmegyében, 1992 kath. lak. Kath. paroch. templom; nagy erdő; sok szilva; jó legelő. F. u. gróf Pálffy Ferencz." [1]
1910-ben 2788, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott. Amíg a 20. század alső felében a lakosság száma megközelítette a 3000-et, a második világháború utáni német kitelepítések következtében 1200 körülire esett vissza. Az alapiskola 1979-ben épült fel.
2001-ben 1214 lakosából 1129 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt egyhajós, sokszögzáródású szentéllyel ellátott római katolikus templom. 1788 és 1797 között épült barokk stílusban.
- A Szűz Mária kápolna 1818-ban épült, 1872-ben bővítették.
- A templomtól északnyugatra álló Immaculata-szobor a 18. század második felében készült.
- A falu közepén álló Pietát 1850-ben készítették, 1947-ben állították helyre.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
|
|||||||
