Bogoszló
| Bogoszló | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Vágújhelyi |
| Turisztikai régió | Bošáčka |
| Rang | község |
| Polgármester | Bibiana Naďová |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 899 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 140 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 198 m |
| Terület | 6,41 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Bogoszló
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 48′, k. h. 17° 52′ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Bogoszló (1899-ig Boguszlavicz, szlovákul Trenčianske Bohuslavice) község Szlovákiában a Trencséni kerületben a Vágújhelyi járásban, Vágújhelytől 4 km-re északkeletre a Vág jobb partján. 2011-ben 899 lakosából 854 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Története[szerkesztés]
A község területén már az újkőkorban éltek emberek, a vonaldíszes kerámiák népének bosáci típusú leleteit találták itt meg. A bronzkorban a hallstatti kultúra bronzeszközei kerültek elő. A 9. századból származó sírokat is találtak a községben. 1208-ban "villa Buczlai" néven az esztergomi káptalan oklevelében említik először. 1436-ban "Boguslawicz", 1450-ben "Bohwzlawycz", 1481-ben "Bohwzlawicze" alakban szerepel. A Bohuslaviczky és Maloveczky családok birtoka volt, majd a 18. századtól az Erdődyeké. 1598-ban 20 háza volt. 1720-ban 15 adózó háztartás volt a településen. 1784-ben 29 házában 44 családban 207 lakos élt itt. 1828-ban 39 háza és 300 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "BOHUSZLAVITZ. Tót falu Trencsén Vármegyében, földes Ura Gróf Erdődy Uraság, a’ kinek szép Kastéllyával, és a’ mellette lévő halmon gyönyörűségesen intéztetett szép kertel díszesíttetik. Lakosai katolikusok, fekszik Vág vizén belöl Bosatzához közel, mellynek filiája. Nevezete Isteni tiszteletet tészen totúl, határbéli földgyének termékeny voltához, ’s szomszédságbéli jó piatzozásához képest, első Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Bohuzlavicz, tót falu, Trencsén vmgyében, Beczkóval áltellenben a Vágh jobb partján, egy szép vidéken. Ékesiti kastélya, s egy kies dombon elterült kertje. Számlál 334 k. lak. Földje termékeny; rétje, legelője jó, erdeje is van. Ut. post. Trencsén. " [3]
1910-ben 465, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott. A háború után lakói mezőgazdasági napszámosok voltak. 1928 körül kőbánya, később téglagyár nyílt a településen.
2001-ben 932 lakosából 911 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Kápolnája az európai rokokó művészet egyik legjelentősebb alkotása, freskóit Anton Maulbertsch bécsi festőművész festette. A kápolna az Erdőgyek 1763-ban épített hajdani kastélyának maradványa.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
