Újszabadi
| Újszabadi (Nová Lehota) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Vágújhelyi |
| Turisztikai régió | Középső-Vágmente |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1543 |
| Polgármester | Bohuslav Plačko |
| Irányítószám | 916 35 |
| Körzethívószám | 033 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 205 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 11 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 428 m |
| Terület | 18,21 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Újszabadi
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 39′ 30″, k. h. 17° 59′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Újszabadi (1899-ig Új-Lehota, szlovákul Nová Lehota) község Szlovákiában a Trencséni kerületben a Vágújhelyi járásban. 2011-ben 205 lakosából 161 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Vágújhelytől 22 km-re délkeletre fekszik.
Története [szerkesztés]
A régészeti kutatások szerint területén az Úhrad és Hradisko nevű magaslatokon a korai vaskorban a lausitzi kultúra két erődített települése állt. A mai település a 14. század elején keletkezett, 1453-ban "Wylehota" néven említik először. A temetvényi váruradalomhoz tartozott. 1715-ben 33 háztartása volt. 1753-ban 45 család élt a községben. 1787-ben 88 házában 624 lakos élt. 1828-ban 58 háza és 402 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. 1806-tól a 19. század közepéig kézi működtetésű papírgyár volt a településen, 1870-től pedig üveggyára is volt, mely 1918 után megszűnt.
Vályi András szerint "Ó, és Új Lehota. Két faluk Nyitra Várm. földes Uraik külömbféle Uraságok, lakosai katolikusok, és más félék, fekszenek a’ Vág újhelyi járásban, határbéli földgyeik soványak, a’ fát nehéz útakon hordgyák, réttyei középszerûek, fa szerszámokat is készítenek lakosai." [2]
Fényes Elek szerint "Lehota (Ó és Új), két egymás mellett lévõ tót f., Nyitra vmegyében, Vágh-Ujhelyhez keletre 2 órányira. Az elsõ számlál 406 kath., 17 zsidó lak., kath. paroch. templommal; a másik 301 kath., 15 zsidó lak. Földjeik soványak, de bikkes erdejök igen szép. Savanyuviz-forrás. F. u. többen." [3]
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Uj-Lehota, tót község az Inovecz hegység alatt, Ó-Lehota mellett, 610 lakossal, kik közül 256 r. kath., 339 ág. evangelikus. Postája Nagy-Modró, táviró- és vasúti állomása Pöstyén. Ág. ev. temploma 1866-ban épült. A faluhoz tartozó Dasztin nevű dülőn hideg savanyúvíz-forrása van. A XV. században Temetvény várának tartozéka volt. Későbbi földesura a Motesiczky és a Degenfeld-Schomburg család volt. Jelenleg pedig gróf Zedtwitz Kurtnak van itt nagyobb birtoka." [4]
1910-ben 684, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott.
2001-ben 250 lakosából 242 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Evangélikus temploma 1866-ban épült neoromán stílusban.
- Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1903-ban épült.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.
|
|||||||||||
