Ótura

Ótura (Stará Turá)
A Nagyboldogasszony templom.
Ótura címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Vágújhelyi
Turisztikai régió	Középső-Vágmente
Rang	város
Első írásos említés	1392
Polgármester	Ján Kišš
Irányítószám	916 01
Körzethívószám	032
Népesség
Teljes népesség	9404 fő (2011) +/-
Népsűrűség	185 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	386 m
Terület	50,94 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ótura Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 46′ 45″, k. h. 17° 41′ 30″48.7791666667, 17.6916666667
Ótura weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ótura (szlovákul Stará Turá) város Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban, Vágújhelytől 12 km-re északnyugatra. 2011-ben 9404 lakosából 8829 szlovák és 104 cseh volt.

Története

A település első említése 1392-ben Luxemburgi Zsigmond adománylevelében történt, melyben a beckói uradalmat Stiboric Stibornak adja. Ótura a csejtei váruradalom része volt. A helybéli lakosok 1467 januárjában a község közelében fogták el Jan Svehlát, a nagykosztolányi várat rövid ideig hatalmában tartó huszita sereg vezérét. Mátyás király 1467. február 3-án Nagyszombatban kiállított oklevelében a huszita vezért fogságba ejtő nyolc óturai lakost mindennemű adózás terhe alól felmentette, a települést pedig mezővárosi rangra emelte. Az 1467-es esemény motívuma a község egykori pecsétjén is szerepelt. A Mátyástól kapott kiváltságokat a későbbi uralkodók is megerősítették. Amikor a termőföld már nem tudta eltartani a város lakosságát sokan faárukészítéssel kezdtek foglalkozni. Felvirágzott a kézművesség is, cipészek, szűcsök, asztalosok, faesztergályosok, kovácsok, molnárok és fazekasok űzték az ipart. Malmok, sörfőzdék működtek, sáfrányt termesztettek és papírt gyártottak. Emellett többször pusztítottak járványok és természeti katasztrófák is. Egy alkalommal majdnem az egész település leégett. A város korábbi temploma a mai temetőben állt, a 16. században épült, ez az épület azonban a 18. század végén elpusztult. Mai temploma 1748-ban épült. 1715-ben 6 malom, 102 jobbágy és 106 zsellérporta állt a településen. 1753-ban 506 háztartása volt, ebben 260 család lakott. 1787-ben 581 házában 4861 lakos élt, majd 1828-ban 926 háza és 6488 lakosa volt. 1848-ben kisebb csata zajlott itt a magyar honvédsereg és a szlovák felkelők között. 1885-től a Breuner és a Springer családoknak voltak nagyobb birtokaik a településen.

Vályi András szerint "Ó Tura, Sztara Tura. Tót Mezõváros Nyitra Várm. földes Ura Gr. Erdõdy, és más Uraságok, lakosi katolikusok, fekszik É. Újvárhoz 1 mértföldnyire; határja jó, fája van elég, legelõje tágas."

Fényes Elek szerint "Ó-Tura, tót m. v., Nyitra vmegyében, Vágh-Ujhelytõl nyugotra egy órányira, hegyek és erdõk között. Számlál 2497 kath., 3127 evang., 3 reform., 90 zsidó vagyonos lakosokat; kik sok tehenet tartván, nem csak otthon sok vajat csinálnak, hanem az északi megyéket bejárván, azt öszveszedik, s vele igen nagy kereskedést ûznek. Bécsbe, Pestre s a t. Corvinus Mátyás privilegiuma szerint vámot nem fizetnek; régi szerzõdésök erejénél fogva pedig robotot nem szolgálnak, hanem azt csekély sommával megváltják. Van itt kath. paroch. templom, evang. szentegyház s ekklézsia, synagóga, és sok csizmadia. F. u. a csejtei uradalom."

1910-ben 6192, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott.

2001-ben 10 291 lakosából 10 025 szlovák és 170 cseh volt.

Nevezetességei

• A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1748-ban gróf Erdődy György építtette. Az egyhajós épület barokk stílusban épült.
• Evangélikus templomát 1784-ben építették.
• A Szent Kereszt kápolna 1863-ban épült.
• A város legrégibb épülete a temetőben álló régi torony, eredetileg a Szentháromság tiszteletére szentelt 16. századi templom tornya volt. A templom 1770-ben égett le és már nem épült újjá.

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal (szlovákul)
• Községinfó
• Ótura Szlovákia térképén
• E-obce.sk