Üzbég (település)
| Üzbég (Zbehy) | |
.jpg) |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Nyitrai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1156 |
| Polgármester | Ing. Ivan Habiňák |
| Irányítószám | 951 42 |
| Körzethívószám | 037 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2234 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 114 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 154 m |
| Terület | 19,55 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Üzbég
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 21′ 47″, k. h. 18° 01′ 09″ | |
| Üzbég weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Üzbég (más néven Izbék, szlovákul Zbehy) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Kisandacs (szlovákul Andač) tartozik hozzá. 2011-ben 2234 lakosából 2106 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Nyitrától 8 km-re északnyugatra a Nyitra jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai bronzkorban település állt, melynek csontvázas temetőjét feltárták. Területén találtak egy megsemmisült középkori települést is a 12. századból román stílusú templomának alapjaival.
A mai települést 1156-ban "Jegu" alakban említik először, amikor Márton esztergomi érsek az esztergomi templomban Szűz Mária tiszteletére oltárt építtet és elrendeli, hogy 17 falu, köztük 10 Nyitra környéki falu tizedét erre a célra fordítsák. Üzbéget 1269-ben "Izbeg", 1342-ben "Ezbeg" néven említik. Az esztergomi érsekség faluja volt, de a 16. századtól több nemesi családnak is volt itt birtoka. 1429-ben vámját is említik. 1598-ban felégette a török. 1452-ben 18, 1571-ben 17 jobbágytelke volt. 1715-ben szőlőskertje, sörfőzdéje és 36 háztartása volt. 1787-ben 110 házában 619 lakos élt. 1828-ban 90 háza volt 628 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. A 19. század végétől sokan dolgoztak a vasútnál is. 1887-ben a csendőrök 6 embert lőttek agyon a faluban.
Fényes Elek szerint " Üzbégh, Nyitra m. tót falu, a Nyitra-völgyben, ut. p. Nyitrától északra 1 1/2 mfdnyire. Számlál 790 kath., 13 zsidó lak. Van katholikus paroch. temploma. – Határa több helyt mocsáros; réte sok és jó; erdeje is van. F. u. az esztergomi érsek." [2]
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Üzbég, Nyitrától éjszakra, a Nyitra jobb partján, 1032 r. kath. lakossal, a kik néhány magyar és német kivételével tótok. Posta-, táviró- és vasúti állomása van. Kath. temploma 1706-ban épült és fallal van körülvéve. Kegyura a herczegprimás. Földesura az esztergomi érsekség volt, melynek itt ma is nagyobb kiterjedésü birtoka van. E községről már 1156-ban emlékezik meg egy összeírás, csakhogy „Jegu” néven. Már a XIII. században mostani nevével találkozunk." [3]
1910-ben 1452, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig területe Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
2001-ben 2101 lakosából 2068 szlovák volt.
Nevezeteségei[szerkesztés]
Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1397-ben épült gótikus stílusban, 1706-ban átépítették. Reneszánsz oltára 1615-ben épült.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1897-ben (†1947) Tihanyi Kálmán mérnök-fizikus. Találmányai a korszerű televízió alapelvére és felépítésére vonatkoztak. pl: ikonoszkóp, (1928)
- Itt született 1926-ban Prof. RNDr. Michal Greguš, DrSc, matematikus és pedagógus.
- Itt született 1931-ben Marína Čeretková-Gállová író
- Itt szolgált papként 1815-től Jozef Ignác Bajza író, a szlovák nemzeti megújhodás (felvilágosodás) úttörője
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.
|
|||||
