Jozef Ignác Bajza
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jozef Ignác Bajza (magyarosan: Bajza József Ignác) (Predmér, 1755. március 5. – Pozsony, 1836. december 1.) kanonok, szlovák író.
Élete[szerkesztés]
A teológiát Bécsben végezte és körülbelül 50 évig lelkész volt Pritesden, Alsódombón és Üzbégen. 1827-ben lett pozsonyi kanonok. Munkáit szlovák nyelven írta.
Munkái[szerkesztés]
- René mládenca prihody a zkusenosti. Pozsony, 1773. (René ifjú viselt dolgai és tapasztalatai)
- Kresťanského-katolického náboženství… Nagyszombat, 1789–96. (Keresztény katolikus szertartás 5 részben.)
- Obrana najblahost panni božej rodički Marie. U. ott, 1791. (Szűz Mária tisztelete (Henneberg Godofréd után))
- Slovenské dwagnasobné epigrammata. U. ott, 1794. (Szlovák nyelvű epigrammák magyarázó bevezetéssel. 2 részben.)
- Vesselé učinky a řečení. U. ott, 1795. (Víg történetek és beszédek.)
- Cvičeni pobožnosti z pisma swatého. U. ott. 1809. (Ájtatossági gyakorlatok.)
- Prikladi ze swatého pisma… U. ott, 1813. (Példák a szent-irásból.)
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891. Online hozzáférés

