Tihanyi Kálmán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tihanyi Kálmán
Tihanyi Kálmán-1.jpg
Tihanyi Kálmán
Életrajzi adatok
Született
1897. április 28.
Üzbég
Elhunyt
1947. február 26. (49 évesen)
Budapest
Ismeretes mint az ikonoszkóp valamint a plazma tv és a falra is akasztható síkképernyős tv és infrakamera feltalálója
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Szakterület fizika, elektrotechnika
Tihanyi Kálmán, mint a brit Légügyi Minisztérium tudományos munkatársa
Tihanyi egyik szabadalma

Tihanyi Kálmán (Üzbég, 1897. április 28.Budapest, 1947. február 26.) fizikus, villamosmérnök, feltaláló, az ikonoszkóp megalkotója.

Jelentősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A modern, nagy felbontású televízió rendszer feltalálója; amelynek alapja az általa kidolgozott zseniális megoldás, amit töltés felhalmozásként illetve töltéstárolásként ismerünk.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Üzbégen született, szaktanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte. A Műegyetem hallgatójaként épült ki kapcsolata Pöschl Imre professzorral, akiben nemcsak támogatóra, tehetségének tisztelőjére, de életre szóló barátra is talált.

Nevéhez fűződik a teljesen elektronikus, töltéstároló típusú televíziórendszer feltalálása, amely lehetővé tette a több száz soros képfelbontást és képvisszaadást, ahogy az szabadalmai alapján világszerte megvalósult. Az új televízió alapelveit és számos kivitelezési módját 1926-ban benyújtott magyar szabadalmi bejelentésében dolgozta ki, katódsugárcsövet alkalmazva mind a kamera céljára, mind pedig vevőcsőként. Elgondolásait később továbbfejlesztve két új szabadalmi leírásban foglalta össze, majd 1928-ban szabadalmazta többek közt Magyarországon, Németországban, Angliában, Franciaországban és az USA-ban. Az amerikai Radio Corporation (RCA) a szabadalmak angliai és franciaországi közzétételét követően, 1930 nyarán kereste meg, és 1931-ben kezdték meg ezek alapján a képfelbontócső laboratóriumi kidolgozását. Szabadalmait később megvásárolták.

Az új kameracső első igazán sikeres példányai néhány hónapon belül megszülettek s – ma már tudjuk – ekkor dőlt el, hogy a készüléket majd ikonoszkóp néven fogják forgalmazni. Ennek a nagyrészt Tihanyi 1928-as szabadalmai alapján továbbfejlesztett változatait, képikonoszkóp, orthikon, képorthikon és vidikon néven ismerjük. Ezek közös alapvető jellemzője, hogy a töltésfelhalmozás illetve -tárolás elvén működnek.

Tihanyi a katódsugaras képleképzést katonai célú felhasználásra is alkalmazva 1929-ben dolgozta ki és szabadalmazta különleges, infravörös sugarakra is érzékeny kameráját, melynek prototípusát robotrepülők céljára az angol Légügyi Minisztérium számára készítette el. Egyéb, a televízió fejlődésében jelentős szerepet játszó 1935-ös és 1937-es bejelentésű szabadalmait a Loewe, RCA és a Fernseh AG vásárolta meg és fejlesztette ki.

1939-ben jelentette be teljesen lapos, valójában egy igen korai plazma televíziónak tekinthető televízióját, amely a leírás szerint keretbe foglalva akár falra is akasztható (!), s amelynek gyártását a háború után Magyarországon tervezte beindítani. A gondolattal a jelek szerint már 1933-ban kezdett foglalkozni. Egy ilyen dátumú, valamint egy már tökéletesen kidolgozott, 1936-os szabadalmi leírás (igénypontok és rajzok) kézirata maradt ránk. Az utóbbiról Horváth Gyula villamosmérnök igen érdekes tanulmánya.

1940-1944 között kidolgozott egy 5–8 km hatótávolságúra tervezett magasnyomású akusztikus sugárzó készüléket, eredetileg a mezőgazdaságban igen nagy jelentőséggel bíró eszközként, kártékony rovarok eliminálásának céljából. A háború alatt és után erősen foglalkoztatták az ultrahang-technológia lehetőségei s ennek alkalmazására számos találmányt dolgozott ki és hagyott hátra 1947-ben bekövetkezett váratlan halálakor.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tihanyi Kálmánt 1973-ban a Nemzeti Panteonban újratemették.
  • 1997-ben, születésének centenáriumi évében a haza két kiállítással és a Távközlési világnap megünneplésével tisztelgett emlékének.
  • 2001. szeptember 4-én az UNESCO beiktatta Tihanyi 1926-os szabadalmi bejelentésének iratait azon egyetemes jelentőséggel bíró dokumentumok közé, amelyeket, mintegy szellemi világörökségként jegyez A világ emlékezete programban.
  • A Magyar Nemzeti Múzeumban 2001. augusztus 31-én megnyitott, majd 2004. május 26-án kibővített Magyarok, akik a XX. századot csinálták című állandó kiállításon Bay Zoltán, Kármán Tódor, Neumann János, Szilárd Leó, Teller Ede mellett Tihanyi Kálmán is ott látható.
  • 2005-ben a Magyar Mérnöki Kamara innovációs díjat alapított a tiszteletére.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tihanyi Kálmán témájú médiaállományokat.