Surányka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Surányka (Šurianky)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Nyitrai
Rang község
Első írásos említés 1156
Polgármester Viliam Búcora
Irányítószám 951 26
Körzethívószám 037
Népesség
Teljes népesség 598 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 58 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 160 m
Terület 10,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Surányka (Szlovákia)
Surányka
Surányka
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 25′ 27″, k. h. 18° 01′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 25′ 27″, k. h. 18° 01′ 16″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Surányka (szlovákul Šurianky) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Nemesperk 1909-től tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyitrától 14 km-re északra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést 1156-ban említik először abban az oklevélben, melyben az esztergomi érsekség osztozik a káptalannal az egyházi tizeden [2] . 1295-ben "Suran" néven említik. Neve a török eredetű magyar Sur személynévből származik, a hagyomány szerint Sur vezér egyik szálláshelye volt. A nyitrai püspökség birtokaként a nyitrai uradalom része, majd a 15. században a Stíboroké, a 18. századig pedig a pálosoké. Később a vallásalapé. Birtokosai voltak az Ocskay, az Erdődy és a Jeszenszky családok. 1598-ban felégette a török. 1715-ben 8 adózó portája volt. 1787-ben 30 házában 198 lakos élt. 1828-ban 46 háza volt 321 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Gazdaszövetsége a 19. század végén, hitelszövetkezete 1907-ben alakult.

Vályi András szerint "SURÁNKA. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai Zsarnóczy, és több Urak, lakosai katolikusok; határja jó, legelője, réttye hasznos, malma helyben van." [3]

Fényes Elek szerint "Surányka, tót falu, Nyitra vgyében, Egerszeghez 1/2 órányira, 309 kath., 6 evang., 14 zsidó lak.; kath. paroch. templommal. F. u. többen. Ut. p. Nyitra." [4]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Suránka, a bodoki völgyben fekszik, Assakürttől keletre. Lakosainak száma 249, akik nagyobbrészt tót ajkuak, de erősen magyarosodnak, ami egyebek közt az itt levő állami iskolának köszönhető. Vallásuk tulnyomóan r. kath. de van itt nehány ág. ev. és izraelita-család is. Postája van, táviró- és vasúti állomása Sarluska-Üzbég. A község a hagyomány szerint Sur vezértől vette nevét. Hajdan a pálosok birtoka volt. Kath. temploma 1637-ben épült és fallal van körülvéve. Kegyura a vallásalap. Itt van Emődy József gazd. egyesületi elnöknek csinos urilaka és mintagazdasága. Van itt még egy másik úrilak is, amely Jeszenszky Istváné. Az előbbi 1884-ben, az utóbbi 1893-ban épült. A község 1295-ben nyitrai várbirtok volt." [5]

A trianoni békeszerződésig területe Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1880-ban 230 lakosából 208 szlovák, 13 német, 1 magyar, 2 más anyanyelvű és 6 csecsemő volt. Nemesperk 117 lakosából 82 szlovák, 18 magyar, 11 német anyanyelvű és 6 csecsemő volt.

1900-ban 336 lakosából 296 szlovák, 22 német és 18 magyar volt. Nemesperk 122 lakosából 99 szlovák, 18 magyar és 5 német volt.

1910-ben 384 lakosából 349 szlovák, 19 német és 16 magyar volt.

2001-ben 567 lakosából 563 szlovák volt.

2011-ben 598 lakosából 577 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]