Nyitraegerszeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyitraegerszeg (Jelšovce)
Nyitraegerszeg címere
Nyitraegerszeg címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Nyitrai
Rang község
Első írásos említés 1326 (Eguszegh)
Polgármester Ladislav Hroššo
Irányítószám 951 43
Körzethívószám 037
Népesség
Teljes népesség 990 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 95 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 145 m
Terület 10,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyitraegerszeg  (Szlovákia)
Nyitraegerszeg
Nyitraegerszeg
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 23′ 04″, k. h. 18° 03′ 33″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 04″, k. h. 18° 03′ 33″
Nyitraegerszeg weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyitraegerszeg (szlovákul Jelšovce, korábban Jágersek) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Nemesperk hozzá tartozott.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyitrától 10 km-re északnyugatra a Nyitra-folyó jobb partján 148 m magasan fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban éltek emberek, az i. e. 4500 körüli időszakból a vonaldíszes kerámia, majd a zselízi csoport népének nyomait találták meg. A területet később is folyamatosan lakták, a bronz-, hallstatt- és latén kor emlékei is előkerültek. A 9. századból szláv temetőt tártak itt fel.

A mai települést 1326-ban Egurzegh alakban Károly Róbert király adománylevelében említik először, melyben Egerszeget több telepúléssel együtt a nyitrai káptalannak adja. Plébániáját 1332-ben a pápai tizedjegyzék említi, ekkor már állt temploma is. 1397-ben az esztergomi káptalan oklevelében már mint régi plébániát említik. A nyitrai káptalané, majd az esztergomi érsekség nagyszombati uradalmának része. 1373-ban 36 jobbágytelke és 10 zsellérje volt. A következő háborús századokban a falu kétszer is leégett. 1549-ben két malma és 28 adózó portája volt. 1559-ben lakóit Érsekújvár várának építi munkáira kötelezték. 1579-ben a nyitrai püspök visszaadta a nyitrai káptalannak. 1618-ban jobbágyai fellázadtak és elűzték az adószedőket. A falu a hódoltság alatt az Érsekújvári vijalet Nyitrai náhijéjéhez tartozott. A török adóösszeírás szerint 25 adózó háztartása volt és 29-en fizettek adót. A nyitrai vár halászfalujaként lakói kiváltságokkal rendelkeztek, 1649-től szabad vámszedési joga volt. 1715-ben 44 adózó háztartás és pincészet volt a községben. 1747-ben császári katonák az egész falut felégették. 1751-ben 163 család élt a településen. 1783-ban kiöntött a Kövecses és a Zeberény-ér és nagy károkat okozott a községben. 1787-ben 111 házában 742 lakos élt. 1828-ban 137 háza volt 958 lakossal. 1861-ben és 1891-ben részben leégett. Kolerajárvány pusztított az 1831, 1836, 1848, 1850, 1851, 1855, 1866, 1872 és 1873-as évben. 1812-ben 754 lakosa volt.

1863-ban Perk faluval egyesítették. Perket 1270-ben Peerch néven említik először. 1326-ban Perk alakban tűnik fel. 1753-ban 5 szabad és 10 zsellércsalád lakta.

Tűzoltó egyesülete 1889-ben alakult.

Vályi András szerint "EGERSZEG. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik 566Nyitrától más fél mértföldnyire, az Esztergomi Megyéhez tartozik, földgye, és réttye első osztálybéli, legelöje elegendő, malma is helyben, piatzozása Nagy Tapolcsányon, és Nyitrán, fája szűken, második Osztálybéli.

PERK. Nemes Perk. Elegyes falu Nyitra Vármegyében, földes Urai Medvetzky, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Suránkához közel, mellynek filiája." [2]

Fényes Elek szerint "Egerszeg, Nyitra m. magyar falu, Nyitrához 1 1/2 órányira; 1009 kath. lak. Kath. paroch. templom; tágas és termékeny határ; bortermesztés; erdő; kövér rétek. F. u. az esztergomi érsek.

Perk (Nemes), Perkowcze, tót falu, Nyitra vgyében, Nyitrához 1 1/2 óra, 119 kath., 10 evang., 9 zsidó lak. F. u. többen." [3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. Hivatalos szlovák neve 1921-től Jágersek, 1950-től Jelšovce.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1880-ban 982 lakosából 880 magyar, 44 szlovák, 26 német, 1 más anyanyelvű és 31 csecsemő volt.

1890-ben 1037 lakosából 949 magyar, 64 szlovák, 22 német és 2 más nemzetiségű volt.

1910-ben 1130 lakosából 1039 magyar, 60 szlovák, 14 német és 17 magyar nemzetiségű volt.

2001-ben 950 lakosából 836 szlovák és 98 magyar volt.

2011-ben 990 lakosából 919 szlovák és 48 magyar volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt római katolikus temploma. A templom 1333-ban már állt, 1599-ben gótikus stílusban alakították át, 1733-ban gróf Eszterházy Imre hajóval és toronnyal bővíttette és barokk stílusban építtette át. 1913-ban a barokk tornyot lebontották és újat építettek helyette.
  • A plébánia épülete barokk stílusú.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]