Alsóbodok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsóbodok (Dolné Obdokovce)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Nyitrai
Turisztikai régió Nyitramente
Rang község
Első írásos említés 1228
Polgármester Marián Paulisz
Irányítószám 951 02
Körzethívószám 037
Népesség
Teljes népesség 1188 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 117 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 197 m
Terület 10,19 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsóbodok (Szlovákia)
Alsóbodok
Alsóbodok
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 19′ 00″, k. h. 18° 13′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 00″, k. h. 18° 13′ 00″
Alsóbodok weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsóbodok (1899-ig Bodok, szlovákul Dolné Obdokovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zoboralji község Nyitrától 9 km-re keletre fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1228-ban Bodok néven említik először. 1283-ban Bodak, 1335-ben utraque Bodak alakban szerepel az írott forrásokban. 1228-ban a garamszentbenedeki apátság és a nyitrai püspökség birtoka. 1283-ban a nyitrai váruradalom része.

1549-től a nyitrai püspökségé. 1570-ben 4 házában 8 fejadófizető személyt írtak össze.[2] 1586-ban és 1664-ben felégette a török. 1664-ben 21 háztartásában 21 fejadófizető személy írtak össze.[3] 1715-ben szőlőskertje és 13 háztartása volt. 1751-ban 45 család élt a településen. 1787-ben 70 házában 485 lakos élt. 1828-ban 79 háza és 502 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "BODOK. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura a’ Nyitrai Káptalan, fekszik Pogránytól 3/4. órányira, ’s annak filiálissa, lakosai katolikusok, a’ természtésre minden adományra nézve jó, ’s mivel közel esik Nyitrához, első Osztálybéli." [4]

Fényes Elek szerint "Bodok, magyar falu, Nyitra vármegyében, Nyitrához keletre 1 1/2 óra: 530 katholikus lak. – Határa dombos és termékeny; erdeje, szőleje van. F. u. a primás, az esztergomi és nyitrai káptalan." [5]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Nyitra-Bodok, a Nyitra és a Zsitva folyók közt elterülő hegyekben fekvő magyar falu, 606 r. kath. vallásu lakossal. Postája Pográny, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Kath. temploma nagyon régi. Fuchs Ferencz nyitrai püspök 1796-ban megnagyobbíttatta és renováltatta. A községet két ízben, 1873-ban és 1890-ben tűz pusztította el, 1883-ban pedig éhinség sújtotta a lakosokat. Földesura a nyitrai püspök volt, kinek itt most is nagyobb terjedelmü birtoka van, s a ki a templomnak is kegyura." [6]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.

2008-ban a községben rendezték meg a Kárpát-medencei szórványmagyarság konferenciáját.[7] A Magyar Királyi Szent László Lovagrend dicsérő oklevéllel tisztelte meg a községet 2009. július 31-én Nyitrán, a piaristák Szent László templomában megtartott ünnepi szentmisén, elismeréseként e településnek a magyar kultúra és hagyomány ápolásában, az ifjú nemzedéknek magyar önazonosságra, európai méltóságra és keresztény értékrendre valamint a más nemzetek iránti tiszteletre való nevelésében elért kimagasló eredményeiért.[8]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1880-ban 523 lakosából 438 magyar, 39 szlovák, 24 német anyanyelvű és 22 csecsemő volt, ezek közül 494 római katolikus és 29 zsidó vallású volt.

1900-ban 654 lakosából 603 magyar, 47 szlovák és 4 német volt, ebből 637 római katolikus és 17 zsidó vallású volt.

1910-ben 747 lakosából 713 magyar, 31 szlovák és 3 német volt.

2001-ben 1159 lakosából 805 magyar és 341 szlovák volt.

2011-ben 1188 lakosából 699 magyar, 452 szlovák és 36 ismeretlen nemzetiségű volt.[9]

Iskolái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az alsó három évfolyammal működő magyar tannyelvű általános iskoláját a 2004/2005-ös tanévben 17 tanuló látogatta. A felsőbb osztályosok a pogrányi általános iskolába járnak be.
  • A 2000-ben alapított Zoboralji Vállalkozási Szakközépiskola, a Zoboralja egyetlen magyar tannyelvű középiskolája. A 2004/2005-ös tanévben 119 diák látogatta. Az iskola alapításában – mely sok adminisztratív nehézséggel járt és szinte egyedülálló Szlovákiában – döntő érdemeket szereztek a helyi és környékbeli támogatók.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 181.
  • Sándor, J. 2009: Zoboralja dióhéjban - Templomok, emlékek, emlékezés. Kolon.
  • Fehér Sándor: 1997/2003: Alsóbodok monográfiája.
  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Fekete Lajos: Az Esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Budapest 1943, 54 No. 66.
  3. Dr. Blaskovics József: Az újvári ejálet török adóösszeírásai. Pozsony 1993, 295.
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Nyitra vármegye.
  7. Szabad Újság 2009. június 10-i lapszáma.
  8. Dr. Nagy Lászlónak, a nyitrai Szent László emlékmisén 2009. július 31-én elhangzott köszöntő beszédének közreadása a Zoboralja információs és hírportálon.
  9. A 2011-es népszámlálás eredménye.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]