Tótdiós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tótdiós (Orešany)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Nagytapolcsányi
Turisztikai régió Felső-Nyitrai régió
Rang község
Első írásos említés 1330
Polgármester Róbert Kopáčik
Irányítószám 956 06
Körzethívószám 038
Népesség
Teljes népesség 325 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 238 m
Terület 6,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tótdiós (Szlovákia)
Tótdiós
Tótdiós
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 30′ 40″, k. h. 17° 54′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 40″, k. h. 17° 54′ 00″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tótdiós, (szlovákul Orešany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában, Nagytapolcsánytól 26 km-re délnyugatra, Pöstyéntől 12 km-re délkeletre. 2011-ben 325 lakosából 313 szlovák volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1330-ban "Gyos" alakban említik először, a Hont-Pázmány nembeli Ivánka birtoka volt. Később a helyi nemes Diósy család birtoka. 1406-ban "Dios" néven szerepel egy korabeli forrásban. A 16. század első felében a Solymosiaké lett, majd a század második felében a Fuggereké, a 17. században az Erdődyeké, 1777-től pedig a Pálffyaké volt. 1598-ban felégette a török. 1715-ben szőlőskertje és 18 háztartása volt. 1787-ben 48 házában 248 lakos élt. 1828-ban 40 háza és 280 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "Tót Diós. Vindis Nusdorf. Oreszani. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Diósi, és más Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Ripinynek szomszédságában, határja termékeny, réttyei gazdagok, bora meglehetős, fája szűken, piatzozása Nyitrán, malma Galgótzon, második Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint " Tóth-Diós, (Oressan), Nyitra m. tót falu, Radosnához délre 1 órányira: 235 kath., 12 zsidó lak., jó szántóföldekkel, szőlőhegygyel és sok gyümölcscsel. F. u. többen. Ut. p. N.-Ripény." [3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Tót-Diós, Szvrbicztől keletre. Tót község 279 r. kath. vallásu lakossal. Postája Felső-Attrak, táviró és vasúti állomása Galgócz. Kath. temploma régi, de építési ideje ismeretlen. Földesura 1336-ban az Ivánka-család volt, később pedig a Dióssyak." [4]

1910-ben 336, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott. A falu mezőgazdasági jellegét később is megőrizte.

2001-ben 318 lakosából 315 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. század első harmadában nemzetségi templomként épült. 1905 és 1936 között átépítették és új kereszthajóval bővítették. Felsőatrak filiája.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]