Rajcsány
| Rajcsány (Rajčany) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Nagytapolcsányi |
| Turisztikai régió | Nyitramente |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1244 |
| Polgármester | Mária Švecová |
| Irányítószám | 956 32 |
| Körzethívószám | 038 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 550 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 94 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 177 m |
| Terület | 5,86 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Rajcsány
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 36′ 40″, k. h. 18° 14′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Rajcsány, (szlovákul Rajčany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában, Nagytapolcsánytól 8 km-re északkeletre, a Bebrava jobb partján. 2011-ben 550 lakosából 541 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A település első írásos említése 1244-ben történt, földesurai a Rajcsányi, később a Szászy családok voltak. 1553-ban 7 és fél portával adózott. 1715-ben 8 adózó háztartása volt. 1778-ban 5 nemesi, 14 jobbágy és 4 zsellér háztartása, sörfőzdéje és malma is volt. 1828-ban 58 házában 405 lakos élt. Lakói földművesek, kézművesek voltak.
Vályi András szerint "RAJCSÁN. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Urai Rajcsányi, és több Uraságok; lakosai katolikusok, fekszik N. Tapoltsánhoz egy mértföldnyire, Nadlánhoz nem meszsze, mellynek filiája, határja ollyan, mint Nadláné, második osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Rajcsán, tót falu, Nyitra vgyében, a thuróczi postautban, ut. p. N.-Tapolcsányhoz északra 1 órányira: 345 kath., 20 zsidó lak. F. u. a Rajcsányi család." [3]
1910-ben 476, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott. Később is megőrizte mezőgazdasági jellegét, nagyrészt a Motešicky család nagybirtokához tartozott.
2001-ben 586 lakosából 581 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1640-ben épült reneszánsz stílusban, a 18. század harmadik negyedében toronnyal és sekrestyével bővítették.
- Kúriája eredetileg reneszánsz stílusú volt, 1638-ben épült. 1810 és 1822 között átépítették.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
