Radosna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Radosna (Radošina)
Radosina kastiel 02.jpg
Kastély
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Nagytapolcsányi
Turisztikai régió Nyitramente
Rang község
Első írásos említés 1277
Polgármester Marta Kolková
Irányítószám 956 05
Körzethívószám 038
Népesség
Teljes népesség 2013 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 192 m
Terület 27,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Radosna  (Szlovákia)
Radosna
Radosna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 32′ 45″, k. h. 17° 56′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 45″, k. h. 17° 56′ 20″
Radosna weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Radosna, (szlovákul Radošina) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában. 2011-ben 2012 lakosából 1913 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagytapolcsánytól 21 km-re nyugatra fekszik, Bod tartozik hozzá.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község északnyugati határában fekvő Čertova pec barlangban (magyarul Az ördög kemencéje) fellelt, még a paleolitikumból származó régészeti leletek, ideiglenes kőkorszakbeli szálláshelyre utalnak. A barlang később is lakott volt, az újkőkor, a korai vaskor, a középkor, de még az újkor idején is.

A község neve pataknévként már 1249-ben szerepel Vince nyitrai püspök oklevelében. Radosnát településként 1280-ban Radissna néven említik először. A 14. század első harmadáig a nyitrai püspökség faluja volt. Plébániáját 1332-ben a pápai tizedjegyzék is említi, ebben a falu „Radysna” alakban szerepel. Temploma eredetileg Szent Pál, később a Szentháromság tiszteletére volt szentelve. 1349-ben „Radosnafew” a neve. A 15. és 16. század fordulóján mintegy 40 jobbágytelke volt 300 lakossal. Pontosan nem ismert, hogy a település mikor kapott kiváltságokat, a 16. század közepén azonban már oppidiumként említik. Az 1530 után megkezdődött török támadások, a 17. századi háborúk és az 1711-ig tartó szabadságharc következtében a lakosság száma jelentősen csökkent. 1576-ban lakói fellázadtak a növekvő terhek ellen. 1605-ben súlyos tűzvész pusztított. 1697-ben vásártartási jogot kapott. Amikor a kurucok 1705-ben elfoglalták Nyitra vármegye területét, Radosnán tartottak megyegyűlést. Ekkor épült a városka feletti hegyen álló kápolna is, mely őrhelyül is szolgált a tüzek és a hadak közeledtének jelzésére. 1715-ben kiterjedt szőlőskertje és 43 adózó háztartása volt. A 18. században a település gyorsan fejlődött, uradalmi major, szegényház, uradalmi sörfőzde, pálinkafőzde, uradalmi mészárszék, téglagyár, kovácsműhely, uradalmi pincészet épült Radosnán. Fejlődött a kézműipar is, egymás után alakultak meg céhei. 1787-ben 116 házában 754 lakos élt. A napóleoni háborúk idején a tűzvész és rossz termés okozott szenvedést a lakosságnak. 1828-ban 104 háza és 733 lakosa volt. 1866-ban kolerajárvány pusztított, melyet a porosz-osztrák háború idején a hadak hurcoltak be az vidékre. A járványnak 89 radosnai esett áldozatul.

Vályi András szerint „RADOSZNA. Radoszina. Tót Mezőváros Nyitra Vármegyében, földes Ura a’ Nyitrai Püspök, a’ kinek jeles katéllyával ékes, lakosai katolikusok leginkább, fekszik Bodókhoz másfél mértföldnyire, földgye közép termékenységű, szőleji tágasak, gyümöltse sok terem, fája van mind a’ kétféle, legelője elég, piatza Bajnán, első osztálybéli.” [2]

Fényes Elek szerint „Radosna (Radoszin), tót m.-v., Nyitra vmegyében, 726 kath., 9 zsidó lak., kik vagyonos emberek. Kath. paroch. temploma, főképen pedig urasági kastélya és kerte nagy diszére szolgál. Földei termékenyek; szőlőhegye tágas; erdeje bőven. F. u. a nyitrai püspök. Ut. p. Nagy-Ripény.” [3]

1910-ben 1353, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.

2001-ben 2003 lakosából 1979 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus templomát a korábbi templom alapjain Telegdy János nyitrai püspök építtette 1636 és 1644 között. 1755-ben barokk stílusban építették át.
  • Plébániáját 1780 és 1783 között Révay Antal nyitrai püspök építtette. A 19. és 20. században átépítették.
  • Szent Kereszt kápolnája 1636-ben épült, a 18. században barokk stílusban építették át.
  • Eredetileg reneszánsz kastélya a 16. században épült a nyitrai püspökök nyári kastélyaként. A kastélyt 1706 és 1715 között átépítették. 1795-ben renoválták, majd 1896-ban Bende Imre püspök teljesen felújíttatta. 1948-tól állami iskola működött benne. A rendszerváltás után újra a püspökség tulajdona lett.
  • Szűz Mária kápolnája a 19. század első felében épült klasszicista stílusban.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Radosna témájú médiaállományokat.