Nyitraörmény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyitraörmény (Urmince)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNagytapolcsányi
Rangközség
Első írásos említés1156
PolgármesterJozef Cifra
Irányítószám956 02
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámTO
Népesség
Teljes népesség1402 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség129 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság180 m
Terület10,91 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 31′ 60″, k. h. 18° 06′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 31′ 60″, k. h. 18° 06′ 00″
Nyitraörmény weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyitraörmény (1899-ig Örmincz, szlovákul Urmince) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagytapolcsánytól 5 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1156-ban "Ylmer" néven említik először, majd 1291-ben "Eurmen", 1397-ben "Ilmer" néven szerepel. Nevét a szlovák kutatók az ilmar (puhafafeldolgozók) jelentésű szóból eredeztetik.[2]

A Cabaji család birtoka, 1481-ben a Dvoránszky család, a 16. században a Babindáli és Dolgos, 1687-ig a Berényi, később a Ludányi család birtokolta.

1525-ben Ilmer-i Gyepes Mihály cabaji jobbágya birtokügyben intézkedett és emiatt cabaji Pénzes családbeliek rátámadtak.[3]

1715-ben 22 adózó háztartása volt, 1720-ban malmot is említenek a községben. 1787-ben 71 házában 458 lakos élt. 1828-ban 67 házát 468-an lakták. Lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1869-től a Stummer család volt a birtokosa. A falu többször volt parasztmozgalmak helyszíne: 1907-ben, 1920-ban, 1921-ben és 1922-ben voltak nagyobb mezőgazdasági sztrájkok a településen.

Vályi András szerint "ÜRMINCZ. Ürmincze. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Tapolcsányhoz 1 mértföldnyire; Ispotállya is van; határbéli földgye középszerű."[4]

Fényes Elek szerint "Ürmincz, Nyitra m. tót falu, a thuróczi postautban, ut. p. N. Tapolcsánhoz 1 mfd, 472 kath., 8 zsidó lak., kath. paroch. templommal. F. u. gr. Erdődy Józsefnő."[5]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott. Lakói részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben, 1944 őszén határában partizánharcok folytak.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 621 lakosából 572 szlovák, 14 német, 3 magyar, 6 egyéb anyanyelvű és 26 nem beszélő volt.

1890-ben 813 lakosából 786 szlovák, 14 német, 8 magyar és 5 egyéb anyanyelvű volt.

1900-ban 892 lakosából 851 szlovák, 27 német, 11 magyar és 3 egyéb anyanyelvű volt.

1910-ben 1103 lakosából 1063 szlovák, 22 német, 13 magyar és 5 egyéb anyanyelvű volt.

2001-ben 1375 lakosából 1362 szlovák volt.

2011-ben 1408 lakosából 1392 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Anton Špiesz 2021: Remeslá, cechy a manufaktúry na Slovensku - 15.-19. storočie. Bratislava, 10.
  3. DLDF 90738; 90740.
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]