Kispetrős
| Kispetrős (Prietržka) | |
 |
|
| A katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Szakolcai |
| Turisztikai régió | Hegyentúli |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1392 |
| Polgármester | Rudolf Bartal |
| Irányítószám | 908 49 |
| Körzethívószám | 034 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 489 fő (2006)[1] +/- |
| Népsűrűség | 104 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 178 m |
| Terület | 4,69 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kispetrős
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kispetrős (1899-ben Kis-Pritrzsd, szlovákul Prietržka) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Szakolcai járásban. 2001-ben 427 lakosából 424 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szakolcától 6 km-re délnyugatra fekszik.
[szerkesztés] Története
1262-ben "villa Petrus" néven említik először. Ezután 1392-ben említi oklevél. A 15. században királyi adományként a holicsi uradalommal együtt a Stíbor család birtoka, majd egészen a jobbágyfelszabadításig Szakolca városához tartozott. 1715-ben 11 jobbágy, 24 zsellérháztartás mellett egy szabad háztartása volt. 1787-ben 84 háza és 408 lakosa volt. 1828-ban 57 házában 398 lakosa volt. Lakói mezőgezdasággal, szőlőtermesztéssel, állattartással foglalkoztak.
Vályi András szerint "PRITZD, vagy Pritrszka. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura a’ Szakoltzai Ispotály, lakosai katolikusok, fekszik Szakoltzához közel, mellynek filiája, legelõje szoros, szõleje tágas, és termékeny, fája van mind a’ kétféle, réttyei jók, piatza Szakoltzán, és Holitson, elsõ osztálybéli." [2]
Fényes Elek geográfiai szótárában "Pricsd, (Kis) (Pritcska), tót falu, Nyitra vmegyében, Szakolczához 1 fertálynyira: 406 kath., 7 zsidó lak. Van malma s jó szántóföldei. F. u. a szakolcsai kórház; mellyet a hatalmas Stibor Vajda alapitott." [1]
1910-ben 392, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szakolcai járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus temploma 1832-ben épült klasszicista stílusban.
- Barokk haranglába a 18. század végén épült.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András. Magyar Országnak leírása (1796)
|
|||||
