Farkashelyvidovány
| Farkashelyvidovány (Dubovce) | |
 |
|
| A Szent Zsófia templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Szakolcai |
| Turisztikai régió | Erdőháti |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1532 |
| Polgármester | Dana Mikulová |
| Irányítószám | 908 62 |
| Körzethívószám | 034 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 662 fő (2006) +/- |
| Népsűrűség | 78 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 210 m |
| Terület | 8,46 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Farkashelyvidovány
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| Farkashelyvidovány weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Farkashelyvidovány (szlovákul Dubovce) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Szakolcai járásban. Farkashely és Vidovány falvak egyesítése. 2001-ben az egyesített községnek 666 lakosából 658 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szakolcától 12 km-re délre fekszik.
[szerkesztés] Története
A község területén már a kelták korában kisebb vár állt, mely azonban még a 14. század előtt elpusztult. Farkashely neve a szláv vlk (= farkas), Vidovány pedig védőszentjének Szent Vidnek nevéből származik. 1392-ben mindkét település Holics várának tartozéka volt.
Vidovány első írásos említése 1553-ból származik. A falu 1600 és 1720 között lényegében a mai iskola, az iskolaudvar és a kertészet területén állt. Birtokosa Fogarasi gróf volt, akinek halála után özvegye a birtokot a Habsburg családnak adta el, akik holicsi uradalmukhoz csatolták. A Vidoványi-patakra halastavat is építettek. A 17. század Habsburg ellenes harcai során többször dúlták kuruc és császári hadak. 1812-ben orosz, 1866-ban porosz hadak vonultak itt át.
1828-ban Farkashelynek 67 háza volt 467, Vidoványnak 40 háza 178 lakossal. 1866-ban a porosz hadak nyomában kolerajárvány tört ki, melynek napi 5-10 áldozata volt úgy, hogy a Vieszka felé menő út jobb oldalán új temetőt kellett nyitni.
Vályi András szerint ""' VLKOVÁN, v. Vluskován. Tót falu Nyitra Várm. fekszik Radosócznak szomszédságában, és annak filiája; határja középszerű, fája van mind a’ kétféle, és réttye is.' [1]
Fényes Elek szerint " Vleszkován, Nyitra m. tót f. Radosóczhoz 3 fertály. 395 kath., 4 evang., 20 zsidó lak. F. u. ő cs. kir. felsége. Ut. p. Holics." [2]
Vályi András szerint "VIDOVÁN. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ F. Király, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Radosoveczhez nem meszsze, és annak filiája; határja ollyan, mint Vleskováné. " [1]
Fényes Elek szerint "Vidován, Nyitra m. tót f. Radosóczhoz 1/2 óra, 253 kath., 11 zsidó lakos. F. u. õ cs. k. felsége. Ut. p. Holics. " [2]
1910-ben Farkashelynek (Vlčkovany) 502, Vidoványnak (Vidovany) 267, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig mindkét falu Nyitra vármegye Szakolcai járásához tartozott. Farkashely és Vidovány községeket 1954-ben egyesítették.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Farkashely Szent Zsófia tiszteletére szentelt temploma 1866 és 1868 között épült.
- Vidovány Szent Antal temploma 1902-ben épült.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ a b Vályi András. Magyar Országnak leírása (1796)
- ^ a b Fényes Elek. Magyarország Geographiai Szótára (1851)
|
|||||
