Radimó
| Radimó (Radimov) | |
 |
|
| A római katolikus templom. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Szakolcai |
| Turisztikai régió | Hegyentúli |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1392 |
| Polgármester | Ján Provazník |
| Irányítószám | 908 47 |
| Körzethívószám | 034 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 590 fő (2006)[1] +/- |
| Népsűrűség | 46 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 256 m |
| Terület | 12,92 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Radimó
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| Radimó weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Radimó (szlovákul Radimov) község Szlovákiában a Nagyszombati kerület Szakolcai járásában, Szakolcától 10 km-re délnyugatra. 2001-ben 579 lakosából 563 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területén a történelem előtti időkben a hallstatti kultúra embere élt. A római korban barbár település volt a területén. A magyar állam megalakulása után a község területe a holicsi királyi uradalom része volt. A település első írásos említése 1392-ből származik, amikor Luxemburgi Zsigmond az uradalmat a lengyel származású Stíbor vajdának adja. 1437-ben a Slik, 1444-ben a Pongrácz család birtoka. 1506-ban a Czobor család szerezte meg, akik 1736-ig birtokolták, ezután a holicsi uradalmat Mária Terézia férje, Lotaringiai Ferenc herceg vásárolta meg. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, kender termesztéssel foglalkoztak. A falunak két vizimalma volt. 1715-ben 21 jobbágy és 12 zsellér háztartása adózott. 1752-ben 62 család lakta, 1787-ben 104 házában 569 lakos élt.
A napóleoni háborúkat követően a lakosság száma visszaesett. 1828-ben 69 háza és 483 lakosa volt. 1831-ben kolerajárvány pusztított. A járvány a porosz-osztrák háború idején 1866-ban újra támadt. Ebben az időben nagy tűzvész is sújtotta a községet, 1898-ban újabb nagy tűzvész tört ki.
Vályi András szerint „RADIMO. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura a’ F. Tsászár, lakosai katolikusok, fekszik Unyimhoz közel, mellynek filiája, határja jeles, elsõ osztálybéli.” [2]
Fényes Elek szerint „Radimo, tót falu, Nyitra vmegyében, Egbellhez északra egy órányira: 429 kath., 18 zsidó lak., juhtartással, s kender-termesztéssel. F. u. õ cs. k. felsége. Ut. p. Holics.” [3]
1910-ben 774, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szakolcai járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
A falu régi gótikus temploma nem maradt fenn. Szent Zsuzsanna vértanú tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1729 és 1734 között épült. Orgonáját 1890-ben építették. Régi nagyharangját 1916-ban háborús célokra vették igénybe.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ↑ Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András. Magyar Országnak leírása (1796)
- ↑ Fényes Elek. Magyarország Geographiai Szótára (1851)
|
|||||
