Kopcsány

Kopcsány (Kopčany)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Szakolcai
Turisztikai régió	Hegyentúli
Rang	község
Első írásos említés	1392
Polgármester	Dušan Dubecký
Irányítószám	908 48
Körzethívószám	034
Népesség
Teljes népesség	2592 fő (2011) +/-
Népsűrűség	119 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	163 m
Terület	21,82 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kopcsány Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 47′ 10″, k. h. 17° 06′ 53″48.7861111111, 17.1147222222
Kopcsány weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kopcsány (szlovákul Kopčany) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben, a Szakolcai járásban. 2011-ben 2592 lakosából 2366 szlovák volt.

Fekvése

Szakolcától 10 km-re délnyugatra a határ mellett fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint már az i. e. 2000 körüli időben is éltek itt emberek. A későbbi korokból az i. e. 1000 körüli időből hamvasztásos sírok kerültek elő. Az i. e. 800 és 400 közötti időben a hallstatti kultúra népének települése állt itt. A Nagymorva Birodalom idején két korai szláv település állt a község területén. A birtokot a 12. század végén III. Béla adománylevelében említik először, melyben a területet lányának Konstancának adja. Faluként 1392-ben szerepel először, a holicsi vár tartozéka és így a Stíbor családé volt. A család kihalása után 1434-ben a tulajdon a királyra szállt. Luxemburgi Zsigmond halála után Albert király a birtokot Schlik Gáspár királyi kancellárnak adja, aki azonban hamarosan a Pongrácz családnak adja el. 1489-től a holicsi uradalom a Czobor család zálogbirtoka lett. A 15. században vámszedőhely volt. 1532-ben Czobor Gáspár 9 portát bír a községben, egy szegény, egy elpusztult és egy adómentességet élvező portával és egy majorral. 1554-től a 18. századig a Révay és Bakics családoké. A 16. században habánok telepednek le a községben. A 17. század elején Kopcsány közepes nagyságú település templommal. 1752-ben 140 család élt a településen. 1787-ben 1322 lakosa volt. 1828-ban 274 házában 1913 lakos élt.

Vályi András szerint "KOPCSÁN. Tót falu Nyires Várm. földes Ura a’ F. Király, lakosai katolikusok, fekszik Holicshoz nem meszsze, 406és annak filiája, határja ollyan, mint Kattónak."

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a községről: "Kopcsán, Nyitra vm. tót falu, Holicstól délre 1/2 órányira, szinte a Morva vizénél: 1430 kath., 256 evang., 81 zsidó lak. Dohánytermesztés; sok kertek; szép erdők. De legfőbb nevezetessége a cs. k. ménesben áll, hol az udvar számára igen erős, tartós kocsilovak neveltetnek. A csődörök vagy ménlovak nagyobb részt tiszta angol, azután arabs, nápolyi, török származásuak. Filialisa ezen ménesnek Gődingben Morvaországban van (ez is császári családjószág), s a csikók is ott tartatnak. Említésre méltó továbbá a vadkácsa-tó, a Morva vize mellett, egy fűzfáktól benőtt környékben. Ebben olly számos kacsák tanyáznak, hogy gyakran egy nap 100-150 darab is megfogatik (hálóval). A feleslegest az urasági erdőszségi hivatal kótyavetyén szokta eladni. F. u. ő cs. k. felsége." [1]

1910-ben 2167, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szakolcai járásához tartozott. A település 1911-ben a következő nemzetiségi mutatókkal rendelkezett, az anyanyelvet figyelembe véve: Összlakosság: 2167. Anyanyelv: szlovák: 2032 (93,77%), magyar: 35 (1,61%), német: 63 (2,9%), egyéb: 37 (1,7%). A település 2000-ben a következő nemzetiségi mutatókkal rendelkezett az anyanyelvet figyelembe véve: Összlakosság: 2536. Anyanyelv: szlovák: 2440 (96,21%), magyar: 1 (0,03%), egyéb: 11 (0,43%), cigány 21(0,82%), nem ismert 3 (0,11%), cseh: 61 (2,4%). 2001-ben 2536 lakosából 2430 szlovák volt.

A Szent Margit kápolna

Nevezetességei

• Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1862-63-ban épült neoklasszicista stílusban.
• A falutól délnyugatra a vízimalomtól nem messze áll a Czobor család 18. századi sörfőzdéje.
• A Czobor család által építtetett műemlék lóistálló 1712-ben épült.
• Nepomuki Szent János szobra 1769-ben épült.
• Antiokheiai Szent Margit tiszteletére szentelt kápolnája az újabb dendrochronológiai vizsgálatok alapján a 10. század második felében épülhetett. Az egyik építőanyag maradványon állítólag glagolita írásjeleket fedeztek fel. A 18. századig ez volt a község plébániatemploma.

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• A plébánia honlapja
• Nemzetiségi adatok
• A kápolna ismertetője
• Bővebb leírás a kápolnáról
• Travelatlas.sk
• Községinfó
• Kopcsány Szlovákia térképén
• E-obce.sk

Irodalom

• Ľ. Kraskovská 1965: Slovenské pohrebiská v Kopčanoch, Sborník Slovenského národného múzea LIX - História 5, 19-49.