Holics

Holics (Holič)
Holics várkastélya
Holics címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Szakolcai
Rang	város
Első írásos említés	1205
Polgármester	Zdenko Čambal
Irányítószám	908 51
Körzethívószám	034
Népesség
Teljes népesség	11 581 fő (2006) +/-
Népsűrűség	333 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	180 m
Terület	34,78 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Holics Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 48′ 32″, k. h. 17° 09′ 29″48.8088888889, 17.1580555556
Holics weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Holics (szlovákul Holíč, németül Holitsch, korábban Weisskirchen) város Szlovákiában a Nagyszombati kerület Szakolcai járásában.

Fekvése

Szakolcától 6 km-re délnyugatra, a morva határon fekszik.
Földrajzi koordinátái: é. sz. 48° 48′ 48″, k. h. 17° 09′ 42″48.8133333333, 17.1616666667

Nevének eredete

Mai neve a szlovák Holik személynévből származik, korábbi magyar neve Újvár volt. Korábbi német neve a régi magyar Fejéregyház név tükörfordítása.

Holics főtere

Története

Már a tatárjárás előtt vízivár állt itt, ekkor Fejéregyház volt a neve. A település a 11. században a vár körül alakult ki. Első említése 1205-ben Wywar néven történik. 1228-ban II. András király határállomást létesített itt. Új vára a Morva partján a sasvári határispánság váraként épült 1256 előtt Sasvár helyett. Kezdetben királyi birtok volt, de még 1299 előtt Csák Máté szerezte meg. 1314-ben Luxemburgi János cseh király ostromolta a Csák Máté kezén levő várat, de a csehek csak ennek halála után 1321-ben tudták elfoglalni. 1332-ben békekötéssel került vissza Magyarországhoz. A település a 14. század folyamán fontos határmenti kereskedelmi központtá fejlődött. 1389-ben Luxemburgi Zsigmond a Stíbor családnak adta. A vár uradalma ekkor már eléggé kiterjedt volt, északon a cseh határig, keleten Szenicéig, nyugaton a Morva folyóig ért. A várat 16. században várkastéllyá építették át. A 17. – 18. században a Czobor és a Bakics családok birtoka volt. 1736-ban a Habsburgoké lett, akik 1749 és 1754 között a várat kétemeletes nyaralónak építették ki, külső várárkát feltöltötték, ekkor kapta meg a település városi jogait. 1746-ban Lotaringiai Ferenc császár majolikagyárat alapított itt, melynek termékei híresek voltak.

Vályi András szerint "HOLICS. Mezõ Város Nyitra Várm. földes Ura a’ F. Tsászár, lakosai katolikusok, és evangelikusok, ’s számos zsidók, fekszik Pozsonyhoz négy méntföldnyire. Nevezetesíti e’ Várost, a’ pompás Királyi Vár, melly kõ fallal, és sántzokkal vagyon körûl vétettetve, ’s az egész Városnak nagy díszt, és ékességet szolgáltat; híresítik egyszers’smind az egész Hazában esméretes holicsi fejér, és virágos asztali edények, mellyeknek készítõ mûhelyét Ferentz Tsászár 1746ban állíttattá fel, és azolta, mindenkor nagyobb tökélletességre emelkedik, ’s híresedik is. A’ Királyi kátsáknak vadászattyai is emlékezetet érdemlenek, mellyek itten leg inkább õsszel tartatnak, az ide való négy szegeletû tóban, nem puskával szokták vadászni a’ vad kátsákat, hanem mesterséges tõrös hállóval, mellyet a’ melly kátsák észre vesznek, és magokat repûlésekkel a’ veszedelembõl ki szabadítani akárják, éppen akkor fogattatnak meg; és így a’ vadászat mind mulatságosabb, mind pedig hasznosabb, mert puska por nélkül történik, és egyszerre igen nagy számmal akadnak a’ hálóba; a’ Tsászári ménes is különösen nevezetes, melly Koptsánhoz nem meszsze vagyon. Határja jó, fája tûzre, és épûletre van, dohányt is sokat termesztenek lakosai, és szép jövedelmek van belõle, azon kivül keresetre jó módgyok, réttyei jók, legelõje elég, piatza, malma helyben."

A kapucinus kolostor

Fényes Elek szerint "Holics, egy szép vegyes tót-ném. mv., Nyitra vgyében, s feje egy cs. k. uradalomnak, közel a Morva vizéhez, N. Szombathoz 6, Pozsonyhoz 10 mföldnyire. Hajdan erõs várral dicsekedett, ugy hogy a Bocskay-háboruban bár többször ostromoltatott; mindazáltal Révay Péter várkapitány mindannyiszor megoltalmazta. Azonban Bethlen Gábortól elfoglaltatván, fegyver és tûz által nagyon megrongáltatott. Innen ragadta el Bakics Péter detrekõi várába Forgách Susánnát Révay Ferencz feleségét, minekután a várat éjjel meglepte. – A régi idõkben az ide tartozó uradalommal együtt a hatalmas Stibor vajda birta; késõbben Révayaké lett, azután gr. Czoboré; ettõl megvette I. Ferencz német császár, kinek halála óta mindig az uralkodó császár és király birtokában volt és van. – Utczái a városnak szélesek; házai csinosak; piacza, mellyen tartatnak héti- és országos vásárok, tágas. – A cs. k. mulatókastélyhoz egy kétszeres hársfasor, 2 hid, s ezen kivül 1–2 sáncz-árkon keresztülhuzott felvonó-hid viszen. A külsõben ezen sáncz-árkok közül a legszebb zöld pázsitot, a másodikban pedig kertet láthatni, mellyben legjobb izü gyümölcsös, burgundiai szõlõtõkék s baraczkfák díszlenek. A 3 emeletes kastélyban van egy chinai tánczoló- s ebédlõ-terem, császár-módra kiékesitett szobák, egy pompás kápolna 3 karzattal együtt, több földalatti menetel. – 1805-ben az auszterliczi ütkzet után itt jöttek öszve Europának akkori legnagyobb fejedelmei s hadvezérei. Mindjárt a fõ épület mellett terül el a fáczányos kert, melyet a felséges vendégek vadászat kedveért gyakran meglátogatnak. – Emlitést érdemel a konyhakertben lévõ kásztor-tó (Biber, Castor) vagy hod-tó, hol ritkaság kedveért ezen állatokból egynehány darab mindig tartatik. Nevezetes épületek még itt: a kath. paroch. templom, az evang. szentegyház, a synagóga, a cs. k. harminczad és postaháza, a régi elhagyatott kapuczinusok klastroma; kõedénygyár; az 5 emeletes gabona-tárház; a gazdasági tiszek házai; – s végre a fél mfldnyi hosszaságu, csupa kövekbõl épitett pompás töltés, melly a Morva vizén, szigetein, lapályain Morvaországba Göding városába viszen. Lakosai Holicsnak 4515 lélek, u. m. 3091 kath., 423 evang., 1001 zsidó, kik földmivelésbõl, kereskedésbõl s mesterségekbõl táplálják magokat, s igen vagyonosak. Határa ámbár homokos több helyeken, mégis jó mivelt s termékeny; rétjei kövérek; erdeje szép, de nem sok; legelõ bõvebb. – Millyen virágában van a spanyol nemes juhok tenyésztése, s millyen tömérdek befolyással volt ez a juhok nemesbitésére nem csak magyar hazánkban, hanem az egész monarchiában közönségesen tudva van; sõt a szaporitásra alkalmatos anyajuhok s kosok eladása által most is hasznot árasztani meg nem szünik. – A juhokon kivül nézésre méltó még a tehenészet, hol különféle faju, de válogatott szépségü tehenek tartatnak."

1910-ben 5522 lakosából 4560 szlovák, 584 német és 266 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szakolcai járásához tartozott. 2001-ben 11416 lakosa volt, 10711 szlovák, 420 cseh, 113 cigány, 55 ukrán, 15 magyar, 15 orosz, 8 lengyel, 5 német, 2 morva, 1 bolgár, 70 egyéb és ismeretlen

Az evangélikus templom

Nevezetességei

• Várkastélya egykor császári nyaraló volt, berendezése, bútorai ma is sértetlenek.
• A kapucinusok templomát és kolostorát Lotaringiai Ferenc császár építtette 1752 és 1755 között barokk-klasszicista stílusban. Mellékkápolnájában áll a Fájdalmas Szűzanya szobra, amely eredetileg 1683 és 1782 között a brucki ágoston-rendi templomban volt búcsús tisztelet tárgya, ahonnan a rend feloszlatásakor egy özvegy megvásárolta, fia pedig, aki Holicsban volt káplán, elkérte tőle a szobrot.
• A Jézus Szíve templomot 1387-ben építették, eredetileg Szent Márton tiszteletére volt szentelve és 1780-ig plébániatemplom volt. A 17. század végén barokk stílusban építették át és tornyot építettek hozzá.
• A Városháza épülete 1624-ben készült el, 1910-ben szecessziós stílusban építették át.
• A Majolikagyárat a 18. század közepén Lotaringiai Ferenc építtette. 1783 és 1791 között tovább bővítették. 1836-tól kaszinó, valamint táncterem és színházterem működött benne.
• A Lorettói kápolna eredetileg román stílusú templom volt és így a város legrégibb épülete. A 16. században ortodox templomként működött. Mai barokk formáját a 18. századi átépítéskor kapta.
• A Szent Flórián kápolna a korábbi temetőkápolna helyén épült, barokk-klasszicita stílusban.
• A városnak 19. századi vízimalma és szélmalma is van.

A Jézus Szíve templom

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• Holics vára a szlovák várat honlapján
• Holics a szlovák múzeumok honlapján
• Alapinformációk
• Holics a Via Sancti Martini honlapján
• Holics Szlovákia térképén
• E-obce.sk