Sziklabánya
| Sziklabánya (Chropov) | |
 |
|
| A katolikus templom. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Szakolcai |
| Turisztikai régió | Erdőháti |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1262 |
| Polgármester | Anton Ivánek |
| Irányítószám | 908 64 |
| Körzethívószám | 034 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
| Népsűrűség | 21 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 244 m |
| Terület | 17,79 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Sziklabánya
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Sziklabánya (1899-ig Chropó, szlovákul Chropov) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Szakolcai járásban.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szakolcától 12 km-re délkeletre fekszik.
[szerkesztés] Története
1262-ben "Rupow" alakban említik először, amikor a galgóci uradalomhoz tartozott. 1394-től a berencsi váruradalom része, így az Amadé, a Nyáry, a Zichy és a Majthényi család birtoka volt. 1715-ban 22 jobbágy és 35 zsellérház volt itt. 1787-ben 110 házában 621 lakos élt. 1828-ban 102 háza és 715 lakosa volt. Lakói földműveléssel, szőlőtermesztéssel, kosárfonással foglalkoztak. A 19. század végére a lakosság száma a kivándorlás következtében jelentősen csökkent. A 20. század elején lakói főként a helyi fűrésztelepen, téglagyárban és kőbányában dolgoztak. Ekkor a több munkalehetőség hatására a lakosság száma stabilizálódott. 1910-ben 580, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szakolcai járásához tartozott. 1970-es és 1980-as években újra sokan elköltöztek a faluból. 2001-ben 366 lakosából 365 szlovák volt.
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Chropó, völgykatlanban fekvő tót község. Lakosainak száma 539, vallásuk r. kath. E község már IV. Béla alatt megvolt és akkoriban Cumtha Serefel volt a földesura. 1394-ben „Kropow” név alatt, mint a berencsi vár tartozéka szerepel. Templomát 1768-ban gróf Nyáry József és Teréz építtették. Kegyurai Vagyon István és Kuffner Károly. Földesurai a Nyáryak, Amadék és Jeszenákok voltak." [1]
[szerkesztés] Nevezetességei
- Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1786-ban épült barokk-klasszicista stílusban. 1940-ben renoválták.
- Határában a lopassói út mellett a 19. század elején épített klasszicista kápolna áll kis Pieta-szoborral.
- A falu magyar nevét kőbányájáról kapta, kőfaragóiról is híres.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.
|
|||||
