Péterlak
| Péterlak (Petrova Ves) | |
 |
|
| Péterlak, római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Szakolcai |
| Turisztikai régió | Hegyentúli |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1392 |
| Polgármester | Miroslav Pochylý |
| Irányítószám | 908 44 |
| Körzethívószám | 034 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1109 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 76 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 206 m |
| Terület | 14,63 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Péterlak
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 43′ 20″, k. h. 17° 09′ 40″ | |
| Péterlak weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Péterlak (szlovákul Petrova Ves, németül Petersdorf, latinul Petrovilla) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szakolcai járásban. 2011-ben 1109 lakosából 1075 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Holicstól 10 km-re délre fekszik. Földrajzi koordinátái: é. sz. 48° 43′ 23″, k. h. 17° 09′ 43″
Története [szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén a vaskorban kelta, majd római-barbár település állt. A hagyomány szerint a települést 1093-ban Várady Péter magyar nemes alapította és róla kapta a nevét a település. Ekkor a falunak már volt egy fatemploma is. Péterlakot 1332-ben Peturlaka néven említik először. A Váradyak után a Bársony, Farkas, Thebery és Boldizsár családok voltak a birtokosai. 1390-től Beckó urának Stíbornak a birtoka volt. Ezután a Czobor család holicsi uradalmának része volt. 1736-ban a holicsi uradalom a Habsburgoké lett, akik a jobbágyság megszüntetéséig voltak a földesurai, majd 1918-ig tulajdonosai.
Vályi András szerint "PÉTERFALVA. Petersdorf, Petrovaves. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura a’ F. Tsászár, lakosai katolikusok, fekszik Egbelnek szomszédságában, Sassinhoz egy mértföldnyire, határja jól 82termõ, vagyonnyai külömbfélék, második osztálybéli. " [2]
Fényes Elek szerint "Petrovilla vagy Péterfalva, tót falu, Nyitra vmegyében, Egbell mellett: Lakja 1101 kath., 75 zsidó. Urasági nemesitett jutenyésztés és tehenészet. Határán sok kender terem. Vizimalmok: kath. paroch. templom. F. u. õ cs. k. felsége. Ut. p. Holics." [3]
1910-ben 1086, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szakolcai járásához tartozott.
2001-ben 1002 lakosából 991 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
A Szentlélek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1483-ban épült gótikus stílusban. 1762-ben Lotaringiai Ferenc herceg újjáépíttette. Legnagyobb arányú átépítése 1931-ben történt, amikor két mellékhajóval bővítették későbarokk stílusban. Falfestményei 1947-ben készültek.
Híres emberek [szerkesztés]
Itt született 1904-ben Gherasim Emil költő.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||
