Várköz
| Várköz (Vrádište) | |
 |
|
| A katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Szakolcai |
| Turisztikai régió | Erdőháti |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1392 |
| Polgármester | Milan Kováč |
| Irányítószám | 908 49 |
| Körzethívószám | 034 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 759 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 179 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 170 m |
| Terület | 4,25 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Várköz
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 49′ 30″, k. h. 17° 11′ 30″ | |
| Várköz weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Várköz (1899-ig Vrádiste, szlovákul Vrádište) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Szakolcai járásban. 2011-ben 759 lakosából 716 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szakolcától 3 km-re délnyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a hallstatt-korban éltek emberek, településük hamvasztásos temetőjét is megtalálták a régészek. A mai települést 1392-ben "Wratna" néven említik először a holicsi uradalom részeként. A középkorban általában "Wratna" alakban szerepel a forrásokban. Régi neve a szláv „vrata” kapu főnévből származik. 1432-ben Szakolca városának része, a szakolcai, majd újra a holicsi uradalomhoz tartozott. A 18. századtól a Habsburg család birtoka volt. 1787-ben 106 házában 761 lakos élt. A 19. század elejétől jelentős zsidó közösség is élt itt. 1828-ban 143 háza és 999 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "VRADIST. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai a’ F. Király, és Kõszegi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szakoltzához nem meszsze, mellynek filiája; határja meglehetõs." [2]
Fényes Elek szerint "Vradist, Nyitra vm. tót f. Szakolczához egy fertálynyira: 458 kath., 157 evang., 418 zsidó lak. Synagóga. Jó föld. F. u. õ cs. k. felsége. Ut. p. Holics." [3]
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Vrádist, tót község, Szakolczától délnyugotra, egyenlő távolságra Szakolcza és Holics közt, 703 túlnyomó számban r. kath. és kevés ág. ev. és izr. vallásu lakossal. Postája van; táviró- és vasúti állomása Holics. Kath. kápolnája 1866-ban épült. A községben négy malátagyár működik. A falu 1432-ben „Wrathna” néven mint Szakolcza város birtoka szerepel. Később a gróf Czobor és utána a cs. és kir. család volt a földesura." [4]
1910-ben 628, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szakolcai járásához tartozott.
2001-ben 636 lakosából 622 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1754-ben épült. 1900 körül átépítették.
- Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt későbarokk-klasszicista kápolnája a 18. század végén épült.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.
|
|||||
