Felsőlopassó
| Felsőlopassó (Lopašov) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Szakolcai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1297 |
| Polgármester | Marián Bederka |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 291 fő (2006) +/- |
| Népsűrűség | 56 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 265 m |
| Terület | 5,21 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Felsőlopassó
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsőlopassó (szlovákul Lopašov) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Szakolcai járásban. 2001-ben 283 lakosából 282 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szenicétől 9 km-re északnyugatra fekszik.
[szerkesztés] Története
A község területén már az újkőkorban is éltek emberek. 1297-ben Lapassow néven említik először. A holicsi, majd 1552-ről a berencsi uradalomhoz tartozott. A Czobor családtól 1730-ban a jezsuiták vásárolták meg, 1773-ban a Habsburgok birtoka lett. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1787-ben 267 lakosa volt.
Vályi András szerint "LOPASÓ. Tót falu Nyitra Várm. földes ura a’ F. Tsászár, lakosai katolikusok, fekszik Radosoveczhez nem meszsze, és annak filiája, határja jól termõ" [1]
Fényes Elek szerint "Lopassó, tót falu, Nyitra vmegyében, Radosócz mellett: 246 kath., 3 zsidó lak. F. u. õ cs. kir. Felsége. Holicshoz 2 1/2 óra." [2]
1910-ben 256, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szakolcai járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus temploma 1842-ben épült.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Vályi András. Magyar Országnak leírása (1796)
- ↑ Fényes Elek. Magyarország Geographiai Szótára (1851)
|
|||||
