Gázlós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gázlós (Brodské)
Brodske.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Szakolcai
Rang község
Első írásos említés 1163
Polgármester Anna Krídlová
Irányítószám 908 85
Körzethívószám 034
Népesség
Teljes népesség 2350 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 118 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 160 m
Terület 19,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gázlós  (Szlovákia)
Gázlós
Gázlós
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 41′ 29″, k. h. 17° 00′ 46″Koordináták: é. sz. 48° 41′ 29″, k. h. 17° 00′ 46″
Gázlós weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gázlós (1899-ig Broczkó, szlovákul Brodské) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Szakolcai járásban. 2011-ben 2350 lakosából 2172 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szakolcától 24 km-re délnyugatra, a Morva bal partján fekszik, közel a cseh határhoz.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község területe a régészeti leletek tanúsága szerint már a 9. században is lakott volt. Az első, szlávok lakta települést a források szerint Velešnek nevezték. A folyamatos lakottságot a 11. századból származó egyéb leletek is biznyítják. A települést írásos dokumentumban 1163-ban említik először, ekkor már állt a falu temploma is. A 13. században Holics várának uradalmához tartozott. 1217-ben Mihály comes, 1296-ban Rúfus Ábrahám az uradalom birtokosai. A 14. század elején a környező településekkel együtt ez is Csák Máté uralma alá kerül és 1321-ig az oligarcha haláláig az övé is marad. Következő említése az 1452. évi összeírásban történik, amikor egy Pongrác nevű birtokosa volt. Ekkor 15 adózó portát számláltak a községben, ebből 12 zsellér volt. 1530-ban a Lichtenstein család birtoka 9 adózó portával. 1533-ban 6 portája volt, melyből 4 új ház. 1547-ben a községbe habánok települnek, akik elsősorban a kézművesipart lendítik fel. 1663-ban a török támadja meg és rabolja ki a települést. 1715-ben 7 portával és 44 lakossal, 1752-ben 78 lakossal szerepel az összeírásokban. 1749-ben birtokosa Czobor József a holicsi uradalmat Lotaringiai Ferencnek adja el. A 18. század végére lakossága ugrásszerűen megnőtt. 1787-ben már 749, 1828-ban 1082 lakosa volt. 1831-ben és 1866-ban a lakosság körében kolerajárvány pusztított.

Vályi András szerint "BRODCZKA. vagy Brocska. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura a’ Felséges Tsászár, fekszik a’ Szakoltzai járásban, ’s a’ Sassini Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok. Nevezetes az ide való Harmintzadi hivatal, a’ Morva Országi, ’s Ausztriai kereskedőkre nézve. Határja középszerű, fája tűzre, és épűletre elég, makkoltatása is van, kendere elég terem, szőleje nintsen, de gazdáskodásra jó módgya, ’s piatza is alkalmatos Holitsban, Sastyinban, malma a’ szomszédságban, második Osztálybéli. " [2]

Fényes Elek szerint "Broczkó, tót falu, Nyitra vármegyében, a Morva vize mellett, 1106 kath., 24 zsidó lakossal. – Kath. paroch. templom. Rónán fekvő szántóföldei homokkal kevertek, de bő termők; rétje sok, erdeje szép; halászata a Morvában jövedelmes; a lakosok szép szarvasmarhát, teheneket nevelnek. F. u. ő cs. kir. felsége. Ut. p. Sasvár." [3]

1910-ben 2043, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szakolcai járásához tartozott. Közúti határátkelőhely Csehország felé.

2001-ben 2379 lakosából 2262 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt született 1784. december 25-én Móga János altábornagy, az 1848–49-es szabadságharc egyik tábornoka, a pákozdi csata győztese.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]