Felsőrados
| Felsőrados (Radošovce) | |
 |
|
| A templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Szakolcai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1473 |
| Polgármester | Vladimír Kočárik |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1817 fő (2006) +/- |
| Népsűrűség | 69 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 224 m |
| Terület | 26.60 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Felsőrados
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| Felsőrados weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsőrados (1899-ig Radosócz, szlovákul Radošovce) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Szakolcai járásban. 2001-ben 1800 lakosából 1781 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szakolcától 10 km-re délkeletre fekszik, az 51-es út mentén.
[szerkesztés] Története
A mai falu helyén állt korábbi települést a husziták pusztították el 1429-ben. Ennek a településnek mára csak temploma maradt fenn, amely a 12. – 13. századból származik. A mai falut 1473-ban Rassich néven említik először, a holicsi uradalomhoz tartozott. 1554-ben I. Ferdinánd királytól vásártartási jogot kapott. 1560-ban az egész falu leégett. 1730-ban a település a szakolcai jezsuiták birtoka lett, majd a rend megszüntetése után Habsburg birtok. Lakói főként mezőgazdasággal, szövéssel, növényi olajok előállításával és árusításával, valamint szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A községben zsidó közösség is élt, akik 1830-ban zsinagógát építettek.
Vályi András szerint "RADOSÓCZ. Radosovcze. Egygyik Mezõváros, másik Tót falu Nyitra Vármegyében, egygyiknek földes Ura a’. F. Tsászár; másiknak pedig Gróf Erdõdy Uraság; ez fekszik Dombóhoz közel, mellynek filiája; a’ Mezõváros fekszik Szakolczához másfél mértföldnyire; lakosaik katolikusok, és másfélék, határbéli földgyeik közép termékenységûek, vagyonnyaik meglehetõsek, második osztálybéliek. " [1]
Fényes Elek szerint "Radosócz (Radosov), tót m.-város, Nyitra vmegyében, ut. p. Holicstól keletre 1 mfdnyire: 989 kath., 7 evang., 87 zsidó lak. Kath. paroch. templommal, vizimalmokkal, s országos vásárokkal. F. u. õ cs. k. felsége" [2]
1910-ben 1073, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szakolcai járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szűz Mária születése tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1560-ban épült, a 18. század második felében átépítették. A 19. század végén historizáló gótikus-reneszánsz stílusban építették át. 1888-ban a templom plébánosa rövíd ideig Csernoch János későbbi esztergomi érsek, bíboros-hercegprímás volt.
- Szent Szaniszló kápolnája 1820-ban épült.
- A falunak gazdag népi hagyományai és népszokásai vannak.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Vályi András. Magyar Országnak leírása (1796)
- ↑ Fényes Elek. Magyarország Geographiai Szótára (1851)
|
|||||
