Mohos
| Mohos (Poruba) | |
 |
|
| Római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Privigyei |
| Turisztikai régió | Nyitramente |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1339 |
| Polgármester | Helena Čavojská |
| Irányítószám | 972 11 |
| Körzethívószám | 046 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1274 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 84 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 410 m |
| Terület | 15,15 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Mohos
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 50′ 0″, k. h. 18° 35′ 20″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Mohos (1899-ig Poruba, szlovákul Poruba) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban. 2011-ben 1274 lakosából 1254 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Privigyétőltól 9 km-re északnyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
1339-ben "Konchlin" éven említik először, azelőtt Csák Máté divéki uradalmához tartozott. 1430-ban már Poruba alakban szerepel a korabeli forrásokban. Bajmóc várának uradalomához tartozott, a 19. században birtokosa a Pálffy család a bajmóci prépostságnak adta. 1647-ben 186 lakosa volt. 1675-ben 44 házában 354 lakos élt. Kézművesei a nyitrai céhekhez tartoztak. 1715-ben 18 háza volt. 1787-ben 2 malma, 64 háza és 477 lakosa volt. 1828-ban 70 házában 489 lakos élt, akik mezőgazdasággal, erdei munkákkal, kézművességgel foglalkoztak.
Vályi András szerint "PORUBA. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Német Prónához fél mértföldnyire, határja ollyan, mint Konyánkáé, második osztálybéli. " [2]
Fényes Elek szerint "Poruba, tót falu, Nyitra vgyében, Lazán filial., 489 kath. lak. F. u. a bajmóczi prépost. Ut. p. Privigye" [3]
1910-ben 810, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.
2001-ben 1291 lakosából 1265 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
Római katolikus temploma a 14. században épült gótikus stílusban, a 15. század elején átépítették. Márvány szószéke 1633-ban készült reneszánsz stílusban. Falfestményei a 15–16. században készültek. Gótikus szobrait 1500 körül készítették.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||
