Nyitrabánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyitrabánya (Handlová)
Church st.Catherine.jpg
Szent Katalin templom
Nyitrabánya címere
Nyitrabánya címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Trencséni
Járás Privigyei
Rang város
Első írásos említés 1376
Polgármester Rudolf Podoba
Irányítószám 972 51
Körzethívószám 00421 (0) 46
Népesség
Teljes népesség 17 766 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 208 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 465 m
Terület 85.55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyitrabánya (Szlovákia)
Nyitrabánya
Nyitrabánya
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 43′ 38″, k. h. 18° 45′ 43″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 38″, k. h. 18° 45′ 43″
Nyitrabánya weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyitrabánya (szlovákul Handlová, németül Krickerhau) város Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Privigyétől 12 km-re délkeletre a Handlovka partján fekszik. Morovnó és Újgyarmat tartozik hozzá.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai város területén a bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt, melynek temetőjét feltárták. Nyitrabánya Szlovákia legnagyobb bányászvárosa. A várost német aranybányászok alapították a 12. században. Ezt a korai települést azonban a tatárjárás elpusztította. A mai település I. Lajos király 1376. március 8-án kiadott okirata alapján keletkezett, melyben a király a Seperdeo nevű területet a német Kriker Henriknek adja azzal, hogy ott házat építsen és embereket telepítsen le. A soltész hívására rövidesen mintegy 200 körmöci német család érkezett ide. 1401-ben Krikershof, 1492-ben Hendellehota néven említik. Német neve az alapító soltész nevére utal. Szlovák neve a németből való (handel = bánya, műhely). Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. 1553-ba 78 adózó portája volt. 1599-ben felégették a krími tatárok. 1675-ben Handlovának 1609 lakosa volt, 109 jobbágy és 107 zsellértelekkel. 1680-ban Thököly hadai pusztították, 1682-ben a török 120 lakost hurcolt a fogságba. 1684-ben 44 ház lett a tűzvész martaléka. 1697-ben uradalmi major létesült itt. 1715-ben 90 adózó háztartása volt. 1730-ban alakult meg a szabó, valamint a kovács és lakatoscéh. 1746-ban sörfőzde és két malom működött a településen. A század végén 14 cipész, 5 kovács, 3 szabó, szűcs, ács és 2 mészáros működött a városban. A 18. század második felében már bányásztak itt szenet a bajmóci vár szükségletére, az üzemszerű termelés azonban csak 1909-ben indult meg. 1828-ban 342 házában 2393 lakos élt.

Vályi András szerint "HANDLOVA. Grégerhaj. Elegyes német falu Nyitra Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Túrócz Várm. szélénél, igen meszsze terjedve Csauzának szomszédságában, nevezetes e’ vidéken uralkodó német nyelvnek szóbéli ejtése, mellyből a’ lakosokat némellyek Luzátziából, mások Turingiából valóknak tartyák, földgye soványas, és a’ záporok járják, piatzozása Körmötzön, és Privigyén van." [2]

Fényes Elek szerint "Handlova, népes német falu, Nyitra vmegyében: 2393 kath. lak., s kath. paroch. templommal. Erdeje nagy; sok faeszközök készittetnek itt. Gyümölcsös-kertekkel is birnak a lakosok. F. u. gr. Pálffy Ferencz. Ut. p. Privigye." [3]

Vegyipara 1939-ben, élelmiszeripara főként az 1950-es években létesült.

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1880-ban 3137 lakosából 2823 német, 108 magyar, 72 szlovák, 10 más anyanyelvű és 124 csecsemő volt. Morovnó 163 lakosából 150 szlovák, 5 német anyanyelvű és 8 csecsemő volt. Újgyarmat 1362 lakosából 986 német, 329 szlovák, 3 más anyanyelvű és 44 csecsemő volt.

1910-ben 4248 lakosából 3696 német, 266 magyar, 208 szlovák, 9 horvát, 8 román, 2 szerb és 59 más nemzetiségű volt. Morovnó 230 lakosából 228 szlovák, 1-1 magyar és német volt. Újgyarmat 1286 lakosából 1250 német, 26 szlovák, 5 ruszin, 3 magyar és 2 más nemzetiségű volt.

2001-ben 18 018 lakosából 17 323 szlovák volt.

2011-ben 17 766 lakosából 16 848 szlovák, 84 magyar, 77 cseh, 62 roma és 46 német volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Főtéri Szent Katalin római katolikus temploma gótikus eredetű, a 14. század második felében épült. 1603-ban megújították, majd 1701-ben barokk stílusban építették át. A hívek számának növekedése miatt a 20. század elején bővítették. 1945-ben károkat szenvedett, 1958-ban megújították. Utolsó restaurálása 1996-ban történt.
  • A Jó Pásztor templom 1941-ben épült.
  • A Nepomuki Szent János kápolna a 18. század második felében épült későbarokk stílusban.
  • A Hétfájdalmú Szűzanya kápolna a 19. század második felében késő klasszicista stílusban épült.
  • Bányászemlékmű.
  • Bányász-napok (szeptember elején).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitrabánya témájú médiaállományokat.