Kemenec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kemenec (Kamenec pod Vtáčnikom)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Trencséni
Járás Privigyei
Turisztikai régió Felső-Nyitra
Rang község
Első írásos említés 1355
Polgármester Dušan Ďuriš
Irányítószám 972 044
Körzethívószám 046
Népesség
Teljes népesség 1844 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 276 m
Terület 25,30 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kemenec  (Szlovákia)
Kemenec
Kemenec
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 40′ 17″, k. h. 18° 32′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 17″, k. h. 18° 32′ 50″
Kemenec weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kemenec (1899-ig Alsó-Kamenecz és Felső-Kamenecz, szlovákul Kamenec pod Vtáčnikom) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban. 2011-ben 1844 lakosából 1756 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Privigyétőltól 16 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község területén a régészeti leletek tanúsága szerint ősidők óta élnek emberek, az i. e. 1. évezredből a lausitzi kultúra erődített településének maradványait tárták itt fel. Az erődítményt később a puhói kultúra népe is használta.

A mai település első írásos említése 1355-ben "Superior Caste Ilyan" néven történik. 1419-től "Kamenech" néven említik. 1435-ben Luxemburgi Zsigmond adománylevelében szerepel, melyben Felsőkemenecet a Kosztolányi családnak adja. A 17. században a Rajcsányi család birtoka lett. A 18. században a Simonyi, Brodzanszky és Pap családoké. 1536-ban 8 portája adózott. 1601-ben iskolája és 27 háza volt. 1720-ban 18 volt az adózók száma.[2] 1828-ban 42 házában 262 lakos élt. Híresek voltak az itteni tímárok.

Alsókemenec Felsőkemenec határában alakult ki, a 14. században még "Petusova" néven említik, 1518-tól fordul elő a későbbi nevén. A Kosztolányi család birtoka volt, később a Majthényiaké. 1663-ban felégette a török. A 17. században lakói a töröknek fizettek adót. 1536-ban malma és 3 portája volt. 1601-ben 40 ház állt a településen, közülük 5 nemeseké. 1715-20-ban kocsmája és 25 portája volt. 1828-ban 64 házában 42 lakos élt. Lakói főként tímármesterséggel, gyülölcstermesztéssel, mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. A 18. század második felében Alsókemenecen papírgyár kezdte meg működését, mely 1847-ig üzemelt. Sörfőzde is működött itt. A 19. században az itt élők a földművelés és állattartás mellett molnárok, kovácsok, tímárok voltak, de sokan foglalkoztak erdei munkákkal, faárukészítéssel is.

Fényes Elek szerint "Kamenecz (Alsó-), tót falu, Bars, most A.-Nyitra vmegyében, 1/2 órányira a Nyitra vizétől: 401 kath., 19 evang. lak. "[3]

"Kamenecz (Felső-), tót falu, Bars, most A.-Nyitra vmegyében: 240 kath., 22 evang. lak. Kathol. paroch. templom. Határa mind a két helységnek meglehetős; erdejök, legelőjük sok. Patakja 4 liszt-, és 1 papirosmalmot forgat. F. u. Kosztolányi, Simonyi s m. t. Ut. p. Oszlán."[3]

1910-ben Alsókemenecnek 593, Felsőkemenecnek 494, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Oszlányi járásához tartozott. Kemenec Alsó- és Felsőkemenec egyesítéséből jött létre 1955-ben.

2001-ben 1868 lakosából 1849 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 16. században késő gótikus stílusban épült. Sírboltjában a Kosztolányi és Rajcsányi család tagjai nyugszanak. 2003-ban megújították.
  • A plébánia 1783-ban épült klasszicista stílusban.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]