Kemenec
| Kemenec (Kamenec pod Vtáčnikom) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Privigyei |
| Turisztikai régió | Felső-Nyitra |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1355 |
| Polgármester | Dušan Ďuriš |
| Irányítószám | 972 044 |
| Körzethívószám | 046 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1844 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 73 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 276 m |
| Terület | 25,30 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kemenec
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 40′ 17″, k. h. 18° 32′ 50″ | |
| Kemenec weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kemenec (1899-ig Alsó-Kamenecz és Felső-Kamenecz, szlovákul Kamenec pod Vtáčnikom) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban. 2011-ben 1844 lakosából 1756 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Privigyétőltól 16 km-re délnyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
A község területén a régészeti leletek tanúsága szerint ősidők óta élnek emberek, az i. e. 1. évezredből a lausitzi kultúra erődített településének maradványait tárták itt fel. Az erődítményt később a puhói kultúra népe is használta.
A mai település első írásos említése 1355-ben "Superior Caste Ilyan" néven történik. 1419-től "Kamenech" néven említik. 1435-ben Luxemburgi Zsigmond adománylevelében szerepel, melyben Felsőkemenecet a Kosztolányi családnak adja. A 17. században a Rajcsányi család birtoka lett. A 18. században a Simonyi, Brodzanszky és Pap családoké. 1536-ban 8 portája adózott. 1601-ben iskolája és 27 háza volt. 1720-ban 18 volt az adózók száma.[2] 1828-ban 42 házában 262 lakos élt. Híresek voltak az itteni tímárok.
Alsókemenec Felsőkemenec határában alakult ki, a 14. században még "Petusova" néven említik, 1518-tól fordul elő a későbbi nevén. A Kosztolányi család birtoka volt, később a Majthényiaké. 1663-ban felégette a török. A 17. században lakói a töröknek fizettek adót. 1536-ban malma és 3 portája volt. 1601-ben 40 ház állt a településen, közülük 5 nemeseké. 1715-20-ban kocsmája és 25 portája volt. 1828-ban 64 házában 42 lakos élt. Lakói főként tímármesterséggel, gyülölcstermesztéssel, mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. A 18. század második felében Alsókemenecen papírgyár kezdte meg működését, mely 1847-ig üzemelt. Sörfőzde is működött itt. A 19. században az itt élők a földművelés és állattartás mellett molnárok, kovácsok, tímárok voltak, de sokan foglalkoztak erdei munkákkal, faárukészítéssel is.
Fényes Elek szerint "Kamenecz (Alsó-), tót falu, Bars, most A.-Nyitra vmegyében, 1/2 órányira a Nyitra vizétõl: 401 kath., 19 evang. lak. "[3]
"Kamenecz (Felsõ-), tót falu, Bars, most A.-Nyitra vmegyében: 240 kath., 22 evang. lak. Kathol. paroch. templom. Határa mind a két helységnek meglehetõs; erdejök, legelõjük sok. Patakja 4 liszt-, és 1 papirosmalmot forgat. F. u. Kosztolányi, Simonyi s m. t. Ut. p. Oszlán."[3]
1910-ben Alsókemenecnek 593, Felsőkemenecnek 494, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Oszlányi járásához tartozott. Kemenec Alsó- és Felsőkemenec egyesítéséből jött létre 1955-ben.
2001-ben 1868 lakosából 1849 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 16. században késő gótikus stílusban épült. Sírboltjában a Kosztolányi és Rajcsányi család tagjai nyugszanak. 2003-ban megújították.
- A plébánia 1783-ban épült klasszicista stílusban.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Felső [1] és Alsó Kemenyecz [2]
- ^ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||
