Nemeskosztolány
| Nemeskosztolány (Zemianske Kostoľany) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Privigyei |
| Turisztikai régió | Nyitramente |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1331 |
| Polgármester | Helena Kováčová |
| Irányítószám | 972 43 |
| Körzethívószám | 046 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1679 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 131 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 232 m |
| Terület | 12,77 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nemeskosztolány
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 41′ 00″, k. h. 18° 31′ 30″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nemeskosztolány (szlovákul Zemianske Kostoľany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban. 2011-ben 1679 lakosából 1557 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Privigyétől 13 km-re délnyugatra a Nyitra bal partján fekszik. Alsólelóc tartozik hozzá.
Története [szerkesztés]
1331-ben "Coztulan" néven egy határleírásban említik először, de a hozzá tartozó Alsólelőc már 1232-ben szerepel a nyitrai püspökség birtokaként. A későbbiekben Nemeskosztolány története a Kosztolányi családhoz kötődik, amely Kemenecről helyezte ide a család székhelyét és 1600 körül új kastélyt épített. A családnak Kemenecen a 15. században vára állt. A család 1848-ig a jobbágyság megszüntetéséig volt a falu földesura. Rajtuk kívül a Rajcsányi, a Pápai, a Brausz, a Zsják és a bajmóci Pálffy család rendelkezett birtokokkal a községben. Alsólelócon a Tarnóczy család volt birtokos. 1534-ben a dézsmajegyzék 6 portát számlált a településen. Az 1601-es adóösszeírás szerint két malom és 55 ház állt a településen, ebből a fele, 27 volt nemesek birtokában. A hódoltság idején többször érte török támadás, a falu egy arany 25 dénár adót fizetett a töröknek. a reformáció terjedésével a Kosztolányaikkal együtt a falu lakói is luteránusok lettek. 1715-ben 18 adózója volt.[2] Az evangélikus templom 1736-ban épült fel. Lakói mezőgazdasággal, kézművességgel foglalkoztak. Különösen a szitakészítés érdemel említést, a községben két szitakészítő műhely is működött a 18. században. 1828-ban 73 házában 502 lakos élt.
Vályi András szerint "KOSZTOLÁNY. Kosztoláni, vagy Nemes Kosztolány. Tót nemes falu Bars Várm. földes Ura Kosztolányi Urak, a’ kiknek lakó helyekkel diszesíttetik, lakosai katolikusok, 418fekszik Oszlányhoz egy mértföldnyire, határja közép termékenységû, réttye, legelõje meg lehetõs." [3]
Fényes Elek szerint "Kosztolány (Nemes-), Bars, most A. Nyitra vmegyében, tót falu, a Nyitra vize mellett: 413 kath. 89 evang. lak. Vannak itt több uri lakások, pálinka-házak, s a t. Földjei szép gabonát teremnek; rétjei jók; erdeje gyönyörü. F. u. Kosztolányi nemzetség. Ut. p. Oszlán." [4]
1910-ben 524, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Oszlányi járásához tartozott. A második világháború alatt a falu a nyitravidéki antifasiszta felkelés egyik központja volt.
2001-ben 1633 lakosából 1605 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- A községben négy várkastély is található, két reneszánsz és két barokk stílusú. Két barokk temploma is van:
- Legrégibb reneszánsz kastélyát 1600 körül építette a Kosztolányi család. Az eredetileg négy saroktornyos épületből mára kétemeletes kétsaroktornyos kastély maradt.
- A Karolin-kastély a 17. század első felében épült reneszánsz stílusban, a 19. század végén újjáépítették. Kosztolányi Izabella tulajdona volt, majd 1945 után iskola, később iroda működött benne. Ma újra magántulajdon.
- A Kisasszony-kastély 1727-ben épült, 1815-ben empire stílusban építették át. Kosztolányi Anna tulajdona volt, ma oktatási célokat szolgál.
- Az evangélikus templom 1736-ban épült barokk stílusban. A 18. század végén a türelmi rendelet értelmében torony nélkül építették át. Belseje gazdagon kifestett, oltárképe a 17. század végén készült korabarokk stílusban. Szószéke és keresztelőmedencéje 18. századi, orgonája a 17. század végén készült. Sírboltjában a Kosztolányi család tagjai nyugszanak.
- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1699 és 1701 között épült ksőreneszász-korabarokk stílusban. Főoltára 1713-ban készült. A Nagyboldogasszonyt ábrázoló mellékoltára 1700-ból való, korábban Alsólelóc templomában állt. Sírboltjában a Kosztolányi család tagjai nyugszanak.
- Innen származik Kosztolányi Dezső költő családja.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1430-ban Kosztolányi György (Georgius Policarpus de Costolan) kalocsai érsek, Mátyás király titkára, a király követe a pápai udvarban.
- Itt született 1640-ben Masník Tóbiás (Masnicius) szlovák író, tanár, evangélikus pap.
- Itt született 1669-ben Rajcsányi György, az etika és filozófia professzora, a Nagyszombati Egyetem rektora.
- Itt született 1942. május 10-én Kveta Stražanová szlovák színésznő
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/1715/9b5/9b6/9eb?fn=document-frame.htm&f=templates&2.0
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||
