Divékszécs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Divékszécs (Seč)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPrivigyei
Rangközség
PolgármesterAnton Vrecko
Irányítószám972 26 (pošta Nitrianske Rudno)
Körzethívószám046
Forgalmi rendszámPD
Népesség
Teljes népesség394 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség51 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság446 m
Terület7,65 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 49′ 16″, k. h. 18° 30′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 49′ 16″, k. h. 18° 30′ 10″
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Divékszécs (1899-ig Szecs, szlovákul Seč) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Privigyétől 16 km-re északnyugatra fekszik. A község határa erdőkben rendkívül gazdag, erre utal címere is.

Története[szerkesztés]

1275-ben „Zeech” néven, más források szerint 1332-ben a pápai tizedjegyzékben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZÉCS. Elegyes falu Nyitra Várm. földes Ura Bossányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kosztolnafalvának szomszédságában, mellynek filiája; határja középszerű.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szécs, tót falu, Nyitra vmegyében, Kosztolnafalva filial., 257 kath. lakossal. F. u. Bosányi család. Ut. p. Privigye.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Szecs, a rudnói völgyben, a Kis-Magura alatt fekvő tót falu 262 r. kath. vallásu lakossal. Postája Nyitra-Rudnó, táviró- és vasúti állomása Nyitra-Novák. 1275-ben a Divék nemzetség birtoka volt. Később a Motesiczkyak és a Bossányiak voltak a földesurai.[4]

A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 222 lakosából 217 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 262-en lakták, ebből 253 szlovák és 7 magyar anyanyelvű.

1900-ban 301 lakosából 298 szlovák és 3 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 314-en lakták, ebből 309 szlovák és 3 magyar anyanyelvű.

1921-ben 334 lakosa mind csehszlovák volt.

1930-ban 348 lakosa mind csehszlovák volt.

1991-ben 416 lakosából 414 szlovák volt.

2001-ben 406 lakosából 402 szlovák volt.

2011-ben 391 lakosából 362 szlovák.

2021-ben 394 lakosából 394 szlovák, (+1) magyar, (+1) ruszin nemzetiségű volt.[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szűz Mária kápolnája a 19. század elején épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. március 16.)
  5. ma7.sk

További információk[szerkesztés]